Nagy Márton csak a sikerpropagandát nyomja, de semmi köze a valósághoz: "Csökkentjük az inflációt, augusztustól újra nőhetnek a reálbérek"

Bár májusban még jobbak voltak a kereseti adatok, mint a júniusiak, a gazdaságfejlesztési miniszter mégis a sikerpropagandát szajkózza és az infláció csökkentését, valamint a reálbérek emelkedését ígéri. Van erre reális esély?

Fotó: MTI/Lakatos Péter

A KSH adatai szerint 2023 júniusában 566 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így egy év alatt 78 ezer forinttal, azaz 16,0 százalékkal nőtt az átlagbér. Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest gyakorlatilag már a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is megháromszorozódott – kommentálta a legfrisseb adatokat csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Kiemelte: "az év egészében dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma". A miniszter hozzátette, hogy a kormány hatékonyan küzd a szankciós infláció ellen, többek közt a 15 százalékra emelt kötelező akciózás és az online árfigyelő letörték és harmadával csökkentették az inflációt, ami októberben egy számjegyűre olvadhat. Ennek eredményeképpen "júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket. Így a jövőben újra lehetőség nyílik a korábbi években megszokott, éves szinten átlagosan 5 százalék feletti reálbér-növekedési ütem visszaállítására" – fogalmazott a miniszter.

Nagy Márton rávilágított, hogy a családok és a munkahelyek megvédése érdekében szükségszerű és nemzetgazdasági érdek is a bérek vásárlóerejének megőrzése, majd dinamikus növelése; a fogyasztást ugyanis csak így lehet bővíteni, ami elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés gyors visszapattanásának.