Oroszország szomszédai egyre határozottabban kérik a szövetséges tagállamokat, hogy ismét vezessék be a hosszabb-rövidebb idejű kötelező katonai szolgálatot. Magyarországon ezt hivatalosan csak a szélsőjobboldali szervezetek követelik, de a kormánypártok egyes köreitől sem áll messze ez a gondolat.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Európa több országában is növekszik a félelem. Attól tartanak, Putyin nem áll meg és megtámadja valamelyik szomszédját. A katonai költségvetések felturbózása megkezdődött (bár Washington szerint a NATO-tagoknál nem megfelelő tempóban), az európai hadiipari potenciál növeléséről már hosszabb ideje nyíltan beszélnek az EU-ban. A katonák létszámának ügye ugyanakkor csak mostanában, a kifáradóban lévő Ukrajnát és az egyre agresszívabb Oroszországot látva lett egyre hangsúlyosabb.
Hivatásos magyar katonák ismerkednek amerikai hadihajókkal. Fotó: MTI
Európán belül jelenleg csak Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Cipruson, Észtországban, Norvégiában és Svájcban van eltérő időtartamú (általában 6-12 hónapos) kötelező sorkatonai szolgálat. Sok országban vannak kiképző programok, egyes államokban 50 éves korig akár többször, pár hétre ismét behívhatják „szinten tartásra” a férfiakat, s vannak olyanok is, ahol csak felfüggesztették a kötelező jelleget és azt a parlament kérésére az államfő bármikor elrendelheti – írja kitekintőjében az mfor.hu
Magyarországon 2004-ben szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot és tudomásunk szerint nincs kormányzati szándék a visszaállítására, ugyanakkor az önkéntesek létszámát növelni akarja a kormány, a toborzó kampányok folyamatosak. (A politikai paletta szélsőjobbos résztvevői, főleg a Mi Hazánk követeli a kötelező szolgálat újbóli bevezetését. Ám a kormánypártokban és közvetlen holdudvarukban is voltak már ilyen hangok, ezek időnként felerősödnek – a szerk.) A szaktárca úgy látja, hogy mintegy 30 ezer aktív katonára van szükség, legalább 20 ezer önkéntes tartalékosra és közel 8 ezer honvédelmi alkalmazottra. „Ebből indulunk ki, erre építettük a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – fogalmazott még 2021-ben Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
A friss hírek már konkrét lépésekről szólnak több európai országban is. Ukrajnában például 27-ről 25 évre vitték le a katonai szolgálatra behívhatók alsó korhatárát. Dániában most először megkezdték a nők összeírását, majd esetleges besorozását célzó terv megvalósítását és a katonai szolgálati időt is meghosszabbítják. Norvégia a héten jelentette be, hogy növeli a sorállomány lészámát, Lettország és a friss NATO-tag Svédország most vezette be a sorkatonaságot, míg Litvánia már a Krím 2014-es megszállása után nem sokkal, 2015-ben visszaállította ezt a kötelezettséget.
Lengyelországban ugyan nem kötelező a katonai szolgálat, de az államfő a parlament javaslatára azt bármikor elrendelheti. Az összeíráson való részvétel viszont nem megúszható, sőt, az alkalmasságot időről időre egy vizsgálaton ellenőrzik. 2022-ben, alig egy hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után elfogadták a hadsereg bővítéséről szóló törvényt. A mostani közel 110 ezerről 250 ezer főre növekszik majd a létszám, a területvédelmi erők létszáma 50 ezres lesz.
Szlovákiában 2006-ban szűnt meg az általános sorkatonai szolgálat, a hadköteles férfiak száma jelenleg mintegy egymillió. A kötelező szolgálat ötlete ott sem népszerű, rengetegen igyekeznek elkerülni azt egy esetleges mozgósítás során. Tavaly februárban például több mint 40 ezren nyújtottak be olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot.
Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy általános mozgósítást rendelnek el. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban felerősödött az a politikai szándék, hogy visszaállítsák a sorkatonai szolgálatot. A román hadsereg januárban hivatalba lépett vezérkari főnöke, Vlad Gheorghita a Szabad Európa Rádió román adásának adott interjújában úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Szerinte ez a lehetőség Romániát is aggodalommal kell, hogy eltöltse, a lakosságnak is fel kell készülnie az esetleges háborúra, be kell vezetni az önkéntes katonai szolgálatot, hogy a 35 év alatti lakosság megtanulhasson lőfegyverrel bánni, nehéz terepen tájékozódni, vagy védekezni egy vegyi támadás hatásai ellen.
Szerbiában, amely nem NATO-tag és éppenséggel erős a vezetés oroszbarátsága, éppen 14 éve függesztették fel a kötelező sorkatonaságot. A hadsereg vezérkara azonban idén januárban kezdeményezte ennek visszaállítását. A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni. A vezérkar szerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni.
A velünk is szomszédos Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot. A védelmi miniszter nemrégen belengette, hogy hamarosan három javaslattal állnak elő a kötelező katonai szolgálat időtartamát illetően.
Andrej Plenkovic miniszterelnök így érvelt:
„Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt. Fel kell emelnünk a fejünket, és körülnézni, milyen világ veszi körül Horvátországot"
- mondta, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.
ad 2. a kormánypártok egyes köreitől sem áll messze ez a gondolat.
A következtetés levonása mindenkinek egyéni feladat.