Kovács Zoltán: nyolc éve folyik dezinformációs kampány Magyarország ellen

Magyarország ellen nyolc éve folyik dezinformációs kampány, egy olyan narratíva épült, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a hagyományos médiából Magyarországról tájékozódni kívánók teljesen más képet kapjanak az országról, mint ami a valóság – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Kovács Zoltán a Médianéző Központ Továbbra is ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2018 című elemzését bemutató rendezvényen azt mondta: értelmetlen megpróbálni "magunkat" újrapozícionálni azzal a narratívával szemben, amely "minket már elhelyezett egy sarokban", illetve "egy olyan képet festett rólunk, amelyet jól ismerünk a nemzetközi sajtóból". A legtöbb és a legjobb, amit tehetünk, hogy kitartunk azon narratíva mellett, amelyet "mi mesélünk saját magunkról" – fűzte hozzá.

Fotó, címlapi kép: kormany.hu/Árvai Károly 

Úgy fogalmazott: "az általunk mesélt történet és mondottak (...) biztos, hogy közelebb vannak a valósághoz, mint az a narratíva, amit rólunk terjesztenek, mondjuk a nyugat-európai sajtóban". Ennek nincs jobb bizonyítéka, mint a három egymást követő kétharmados győzelem az országgyűlési választásokon, és az, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség tizenhárom-tizennégy éve folyamatosan vezeti a népszerűségi listákat – tette hozzá.

Kovács Zoltán azt hangsúlyozta: a kormányzati erőfeszítések arra irányultak és irányulnak, hogy lehetőségeket adjanak. "Semmit nem tettünk kötelezővé, (...) lehetőségeket nyitottunk, amelyekkel a magyar emberek élhetnek, ha szeretnének (...), és ha azok működnek, akkor mindenki léphet egyet előre".

Ha valami nem működött, akkor a kormányban mindig megvolt a korrekció szándéka – jegyezte meg.

Kovács Zoltán szerint az elmúlt két-három évben, különösen a migrációs válság óta eltelt időszakban markáns fordulat figyelhető meg abban, hogy a sajtó mit is gondol magáról. A nyugat-európai lapok, véleményformálók, publicisták politikát csinálnak. Az elsődleges eszközei és hordozói lettek azoknak a politikai üzeneteknek, amelyekről azt gondolják, hogy a nyugat-európai többséget képviselik.

Ez nem így van, egyre tágabbra nyílik az az olló, amely a nyugati véleményformálók, a balliberális politikusok és az újságírószakma valamint "a valóságról józan módon gondolkodó fogyasztók" között van – mondta.

Kovács Zoltán szerint már nem lehet sokáig tartani ezt a növekvő szakadékot, és ez – ha nem hamarabb – az európai parlamenti választások eredményében majd megmutatkozik. Azt remélik – tette hozzá –, hogy olyan fordulat következik be, amellyel vissza lehet szerezni az európai intézményeket "azok kezéből, akik ezeket teljesen más útra, más felfogásba térítették".

Egyes nem kormányzati civil szervezetek NGO-król szólva közölte: hálózatos formában formálják a Magyarországról általuk alkotott negatív képet.

Kovács Zoltán örvendetes fejleménynek nevezte a médiában az elmúlt évben megjelenő józan hangokat, amelyek elsősorban a magyarországi gazdasági eredményekre vonatkoznak. Ebben is markáns változás történt 2017 és 2018 között. A Közép-Európában, a visegrádi országokban Magyarországról szóló tényszerű, semleges vagy esetleg "pozitívba hajló" írások is azt jelzik, érzékelik, hogy Közép-Európának "újfent van értelme", közép-európai identitás, sajátos világlátás létezik – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Európa sosem lesz olyan, mint Nyugat-Európa, és ha Brüsszel ennek az okait nem veszi figyelembe és nem fogadja el, akkor képtelenség lesz összeurópai megoldásokat találni.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a Magyarország nemzetközi médiaképéről készült elemzésüket bemutatva elmondta, hogy a mostani, a 2018-ról szóló elemzés hasonló következtetésre jutott, mint a 2017-ről szóló: Magyarország megjelenítése a nemzetközi médiában továbbra is "ellenszélben" történik, lényegi változást nem tapasztaltak, a semleges cikkek száma és aránya továbbra is magas (61 százalék), a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36 százalék) aránya elsöprő többségben vannak a pozitívokhoz (3 százalék) képest.

A központ a meghatározó 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországról szóló, politikailag releváns megjelenítéseit dolgozta fel. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.

Boros Bánk Levente elmondta: azt tapasztalták, hogy a nemzetközi médiai aktívabb lett Magyarországgal kapcsolatban az előző évben 2017-hez viszonyítva. Az emelkedés elsősorban a 2018-as országgyűlési választásoknak tudható be, a második helyre a Sargentini-jelentés és annak visszhangja került, míg a harmadik helyen a Gruevszki-ügy szerepel.

A 2017-es évhez hasonlóan a legkritikusabbak Németország médiumai voltak Magyarországgal szemben 2018-ban – mondta.

Az elemzés összefoglalója szerint a legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, a nyugat-európai országokban ugyan kevesebb, de "jóval ellenségesebb" írás jelent meg Magyarországról: míg a térségbeli médiumokban mindössze 19 százalék volt a kritikus cikkek aránya, a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta Magyarországot.

(MTI)