Nyílt levelet írt Alföldi Róbert az SZFE új kuratóriumának tagjához, Rátóti Zoltánhoz – számolt be a 24.hu.
Rátóti a kuratórium egyetlen színész tagja, és az elmúlt hetekben ő is kivette a részét a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ért kormánypárti támadásokból. Alföldi azzal kezdi a hosszú nyílt levelét, hogy a barátjának tartja Rátótit, hiszen sok előadásban dolgoztak együtt, őt személyesen pedig semmilyen érdek nem vezérli, hiszen nem volt és most sem tanára az egyetemnek.
Neked írok, Téged kérdezlek, mert Téged ismerlek az SzFE alapítványi kuratóriumából, illetve azért is, mert nagyon fontos ember vagy a szakmai életemben, mondhatnám azt is, hogy szakmai barátomnak tartalak.
Szerinte Rátóti a kuratóriumból az egyetlen, aki ugyanabban a színházi kultúrában nevelkedett, mint az egyetem most felálló tanárai.
Zoli, az nem párbeszéd, ha nem két teljesen egyenrangú fél ül le egymással akkor, amikor nincsenek még eldöntve, leírva, aláírva a játékszabályok. Mert egy új helyzetben közösen, egyetértésben, vitázva kell kidolgozni azokat a szabályokat, amik mindkét fél számára elfogadhatóak, hogy valóban közösen, egymás érveit tiszteletben tartva kezdjenek el közösen, együtt dolgozni. Az nem egyeztetés, ha a főnökség megmondja, hogy mit lehet és mi lesz, tetszik, nem tetszik. Az a hatalom, és a hatalom megalázó erőfitogtatása
– tér rá a konkrétumokra Alföldi, aki szerint a fentiek miatt Rátótinak kellett volna lépnie és párbeszédet kezdeményeznie.
Alföldi szerint már nincs összetartás a szakmában, két oldalra sodródtak a képviselői, és csak a romboló és önző indulat maradt. Azt sem érti, miért nem jelezte Rátóti korábban, hogy az ő világnézetét nem képviselik a színházban:
Barátom, ne haragudj, de én elég sokat dolgoztam veled, őszintén mindenről beszélve dolgoztunk, és soha, semmilyen körülmények között nem derült ki számomra, mert nem mondtad, hogy Neked fájdalmas hiányod van az ügyben, hogy a keresztény, polgári világképed, ízlésed, kultúrád nem jelenhetett meg. Miért nem mondtad?
De szerintem – lehet, hogy tévedek – azért nem mondtad, mert a színházban nincs ilyen. Ott a maga teljes és elképesztően változatos és színes és végletes módján jelenik meg a létezésünk.
Alföldi síkra száll amellett, hogy a színházban nincs liberális vagy konzervatív, vagy normális vagy dekadens, ott mindenki ugyanazt a világképet képviseli. Szemére hányja Rátótinak, hogy ő is Székely, Zsámbéki, Ascher, Horvai, Kapás, Ruszt, Ács előadásokon nőtt föl, ezért képviselnie kell ezek szellemiségét is, hisz ez a közös kulturális kincsünk.
A levél végül kitér az SZFE szerepére is, mint a szakma jövőjére:
A gyerekeket neveli ott a szakma, akár tanítasz személyesen, akár nem. A jövőnket, a nemzeti kultúránk jövőjét. És ez nem szólhat másról, mint a teljes és valódi konszenzusról és egymás elfogadásáról, a szakmáról. Nem a világképekről, nem ideológiákról, nem sikerről vagy sikertelenségről, hanem a jövőnkről. A fiatalokról
– írja a levelében Alföldi Róbert, aki szerint még most sincs késő, hogy Rátóti Zoltán (akinek nem vonja kétségbe a jobbító szándékát) a revansvágyat háttérbe szorítva jelezze a kuratórium többi tagjának, hogy nem jó úton haladnak.
És szívem legmélyéből mondom, hogy elhiszem, hogy csak a jószándék vezérel. De nemcsak a meg nem történt jövőért vagy most felelős, hanem a múltunkért is, és ami talán a legnehezebb feladat, a jelenünkért.
Forrás: 24.hu
Címlapkép: Instagram
Ez az a réteg, amelyik eddig nem kerülhetett a pozíciók mellé. mert a tehetsége ahhoz már kevés volt. Ezért most, hogy meglátta a lehetőséget, a saját kollégáiba is képes belerúgni, csak végre ő legyen a ""valaki"". Ugyanez volt a '89-90-es politikai helyzet is. Egy Orbán-gyerek a szocialista politikában maximum apuci helyi kiskirályságába ülhetett volna, ami neki már akkor kevés volt. Szépen haladt a szocialista kádergyerekek útján és amikor meglátta a lehetőséget, akkor az addigi sajátjaiba és elveibe rúgva állt át a másik oldalra. És teszi azóta is, mikor hova kell.
Ez a Rátóti csak egy szimpla epigon. Inkább kevesebb, mint a tanítója,mert az, okulva a ""simicskázódásból"", már időben osztott cselédekkel vette magát körbe és ravaszul még rotálja is a stallumjaikat. Nem szólva arról, hogy ennek a ""machiavelli"" képességei pusztán a dörgölődéshez elegendők. A többit éppen a Vezére nem engedi. És még így is legalább két lépcsőt kellene ugrania ahhoz, hogy a Vidnyászky fölé nőhessen. Az pedig, elnyomott magyar hivatkozással, féltőn óvja hatalmát a feltörekvő új szolgáktól.