Fidesz: ez a különbség a baloldal és a nemzeti oldal között

A mostani járvány igazán megmutatta, hogy mi a különbség a baloldal és a nemzeti oldal válságkezelési stratégiái között – mondta Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szombaton, videófelvételen.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, indul a gazdaság újraindításának akcióterve, aminek első lépése a kis- és középvállalkozásokat segítő újranyitási gyorskölcsön. Ennek keretében 10 év futamidőre 10 millió forintot kamatmentes hitel formájában vehetnek igénybe a vállalkozások úgy, hogy az első három évben nem kell tőkét és kamatot sem fizetniük – tette hozzá.

Bánki Erik közölte, a vállalkozások a hitelt bér- és járulékterhekre, működési- és rezsiköltségekre, vagy készletgazdálkodásra is fordíthatják.

Ezzel a lehetőséggel nem lesz olyan kis- és középvállalkozás, amely ne tudná túlélni a válság hátralévő néhány hónapját – húzta alá, hozzátéve, a gazdaság újraindításának akcióterve azokat a fejlesztéseket is támogatja, amelyekkel a vállalkozások nem csak eddigi piaci pozícióikat tudják megőrizni, de fejlesztéseikkel új területekre is betörhetnek.

A Fidesz képviselője kitért arra is,

a mostani járvány igazán megmutatta, hogy mi a különbség a baloldal és a nemzeti oldal válságkezelési stratégiái között.

Kiemelte, a baloldal a válság alatt agyonadóztatta és eladósította a magyar vállalkozásokat, a mainál több száz milliárd forinttal nagyobb adóterhet rótt ki rájuk, megszüntették az olcsó, államilag támogatott lakáshitelezést, amivel több mint 1,2 millió magyar családot kergettek bele a devizaadósságba, amelynek a következményeit néhányan még a mai napig is nyögik.

A baloldal a mostani koronavírus-járvány alatt is ugyanazt az elhibázott gazdaságpolitikát akarta a kormányra kényszeríteni, olyan javaslatokat és olyan ajánlásokat tett a parlamentben, amelyek mind a régi, baloldali válságkezelés részei lehettek volna – mondta.

Elmondta, a baloldal semmi mást nem szeretne, mint hitelezni, olyan adósságcsapdába kergetni a hazai vállalkozásokat, ahogy azt 2009-ben és 2010-ben is tették.

"Olyan pályára állították akkor a magyar gazdaságot, amely az államcsőd szélére sodort bennünket, ehhez képest a válság ellenére is egy jó erőben lévő magyar gazdaságról beszélhetünk, amely képes a sikerre"

- mondta a gazdasági bizottság elnöke.

Hangsúlyozta, a nemzeti kormány ezzel szemben az első pillanatoktól kezdve a magyar vállalkozások mellé állt. "Mi a munka alapú gazdaság hívei vagyunk: segítjük a munkahelyek megtartásában a vállalkozásokat, sőt állami hitelekkel a további fejlesztéseiket is igyekszünk segíteni" – jelentette ki.

Bánki Erik szerint a számok tökéletesen megmutatják, hogy sikeresek voltak a kormány gazdaságvédelmi intézkedései. Példaként említette, hogy a hitelmoratóriummal több mint 50 ezer kis- és középvállalkozást mentettek meg a csődtől, 2020 decemberében pedig ugyanannyi magyar embernek volt munkája, mint 2019 decemberében. "Tehát ahogy ígértük: ahány munkahelyet elvett a válság, mi annyi munkahelyet védtünk meg, vagy teremtettünk" – mondta.

A kormánypárti politikus megjegyezte, a "foglalkoztatásban egészen kiválóak az eredményeink, hiszen az Európai Unióban a munkanélküliség tekintetében a harmadik helyen állunk, csupán Csehország és Németország előz meg bennünket".

"Ez az egyetlen út, csak úgy tudunk előrejutni, ha közös összefogással, közös tervezéssel és vált vállba vetve indulunk meg ezen az úton" – fogalmazott, majd aláhúzta, a kormány eddig is számított a gazdasági élet szereplőire és a későbbiekben is aktív együttműködésre törekszik.

(MTI)