Németh Szilárd szerint ma is ugyanolyan erőszakos kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, mint 1944-ben

Magyarországnak ugyanolyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán, a Kiss János altábornagy halálának 77. évfordulója alkalmából rendezett kegyeleti megemlékezésen a kőszegi temetőben.

Fotó:  MTI/honvédelem.hu/Kálmánfi Gábor

Németh Szilárd hangsúlyozta:

ma ugyanolyan, Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben.

Az új német koalíciós program aláírói nemcsak saját országukat, hanem egész Európát meg akarják változtatni, meg akarják alapítani az "új birodalmat", az európai egyesült államokat, elvéve ezzel a nemzetállamok, így Magyarország szuverenitását is – közölte.

Hozzátette:

meg akarják szüntetni nemzeti önazonosságunkat, magyarságunkat, keresztény hitünket, és "fényes bevándorlójövőt" szánnak nekünk. Szétzilálnák családjainkat is, elvennék tőlünk a saját gyermekeink nevelésének jogát, beengednék óvodáinkba és iskoláinkba az LMBTQ-szervezeteket

- sorolta.

Az államtitkár leszögezte, hogy a magyar nemzeti értékek megőrzéséhez összefogásra van szükség.

Tudjuk, hogy milyen veszéllyel, testi, lelki és szellemi nyomorral, valamint gazdasági és kulturális hátránnyal jár nemzeti önállóságunk elvesztése

- fűzte hozzá Németh Szilárd.

Kiemelte: elődeinkhez hasonlóan így nekünk is meg kell védenünk nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, szabadságunkat, és ebben mindannyiunknak feladata és felelőssége van.

Kiss János, a magyar ellenállási mozgalom katonai vezetőjeként embert próbáló történelmi időkben állt helyt, és hazája iránti töretlen hűségét több alkalommal bizonyította pályafutása során

- mondta Németh Szilárd.

A mostani küzdelemben Kiss János hősiessége, bátor kiállása, erkölcsi helytállása, mai honvédeink és minden hazaszerető magyar számára zsinórmértékül szolgálhat

- tette hozzá.

Az államtitkár emlékbeszédében felidézte, hogy Kiss János Erdőszentgyörgyön született 1883-ban és a haza védelmére tette fel életét. Az első világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára lett. Miután nem értett egyet az akkori politikának "a németeket kiszolgáló, az ország függetlenségét feláldozó országvesztő" nézeteivel és cselekedeteivel, nyugállományba vonult.

A nyilas hatalomátvételt követően a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság katonai vezérkarának vezetője lett. Társaival szerettek volna egy budapesti felkelést megszervezni, de a szervezkedést elárulták, a nyilasok 1944. november 22-én Kiss Jánost letartóztatták, megkínozták, majd december 8-án megölték.

Halála után az ideiglenes nemzetgyűlés 1945. március 15-én posztumusz vezérezredessé léptette elő – mondta Németh Szilárd.

Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök imájában arra tért ki, hogy Kiss Jánosról egy igaz hazafi képe tárul elénk, aki a legnagyobb nehézségek között is meg tudta mutatni, hogy van járható út, és a legnagyobb embertelenségben is lehet embernek maradni.

Básthy Béla (Fidesz), Kőszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a város mindig példaképként tekint azokra a férfiakra és nőkre, akik mindig készen álltak a haza szolgálatára. Különösen büszke azokra, akik az életüket is készek voltak feláldozni.

A kegyeleti megemlékezésen a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit és mécseseket gyújtottak Kiss János kriptájánál.

Forrás: MTI
Címlapkép: MTI/honvédelem.hu/Kálmánfi Gábor