A 2014-es választások idején az újabb kétharmados kormányzati győzelemben közrejátszott a korábban meghirdetett rezsiharc. Óriási probléma azonban, hogy választási fogásnak indult és valóban sikeresen bevált, ám ez fokozatosan bekerült a magyar iparpolitikába és általános gazdaságpolitikai gondolkodásba.

Orbán csodafegyvere gúzsba köti az országot – ki jár jól a rezsicsökkentéssel?

Ezt mondta el Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke. Mára pedig mindez számos stratégiai kérdésben gúzsba köti Magyarországot.

Az energiaárak 2020-as hirtelen esését 2021 tavaszán a gyorsan megnövekvő kereslet és az akadozó vagy tudatosan visszafogott kínálat együttes hatására komoly árnövekedés követte.

Az elemzői konszenzus szerint ez az árkorrekció átmeneti.

Közvetlen gazdasági és politikai hatásai azonban nagyok, hiszen a már kibontakozó inflációt hirtelen rég látott magasságokba lökte, és ezen túl is gondot okozott számos családnak, noha a nyersanyagok, energiahordozók tőzsdei ára csak egyetlen tényezője annak a tarifának, amelyet majd a végfogyasztó megfizet. A lakosság áram-, gáz- vagy csatornaszámlájában sokfajta szolgáltatási tartalom, valamint nem kevés adótétel is benne rejlik, még az olyan gazdaságokban is, amelyekben erősek a piaci hatások.

Ott pedig különösen ki vannak téve a politikai, hatósági szabályozási hatásoknak a közműárak, ahol erőteljes az állami beavatkozás, de a legfontosabb azonban, hogy hogyan interpretálható ez a magyar viszonyokra. 

Ismeretes módon a Fidesz-kormány a 2014-es választás előtt az energia- és közműszolgáltató szektorban közvetlen állami szabályozás alá vonta a lakossági díjszabást, és azt összekötötte az addigi piaci árakhoz képest egy bizonyos mérséklésével.

A hatósági árakra történő áttérés így a propagandában sikeresen összekapcsolódott a rezsiköltségek csökkenésével, noha a nemzetközi energiahordozó-árak meginduló csökkenése nyilván kis időn belül akkor is mérséklően hatott volna a végső fogyasztói tarifára, ha marad az addigi árazási gyakorlat. Ez lett a csodafegyver, azaz a 

rezsiharc.

Ezzel lehetett választást nyerni, és ezzel lehetett támadni is az ellenzéket. Ám tágabb gazdaságpolitikában már látszik, nem minden arany ami fénylik. Ez a helyzet bontakozik ki most a visegrádi országokban, erről bővebben ebben a cikkükben olvashat. 

Az árszabályozás és az állami vállalatok monopolhelyzetbe hozása révén azokban az években (gyakorlatilag 2014 eleje és 2021 nyara között), amikor jóval olcsóbb lett a világpiacon a földgáz és a nyersolaj ára, mint korábban, a kormányzatnak komoly nyeresége képződött.

Azt azután az állami cégekből osztalékként kivehette és saját preferenciái szerint elkölthette.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: mfor.hu

26 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Pipás
A rezsicsökkentés a vékony, hamis mézréteg a fekáliával teli edényben.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
sgl
@lusta: ellenzék??
15 éve keresem őket!
Nessy
@lusta: Csak azt nem értem, hogy sokaknak aranyhal memóriájuk van? (9 mp.) Hiszen évekig működött 2010 előtt? Vagy mindegyikük 2010-ben született?
lusta
@sgl: Sherlock Holmest tudnám ajánlani.
ómió
@Eladott Ország: Megértem, hogy így vagy vele (üres fej, hosszú nyelv)! Látszik is rajtad!
csak úgy....
@sgl: észre sem vetted,hogy orbán elsö dolga volt,-na nem,a stadionok után csak a második,hogy ellehetetlenítse az ellenzéket?
te úgy vagy ezzel az ellenzéki dologgal mint az a férj,aki nem vesz új tüzhelyet a zasszonynak a régi rossz helyett,de persze elvárja töle a meleg ebédet...
Libbantölő
Bot hülye ákos már akkor is senki volt amikor még volt valaki!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.