Orbánnak márciusban az Unió előtt kell majd felelnie néhány kínos kérdésre a magyar jogállamiság leépülését illetően

Orbán Viktorra egy héttel a hazai parlamenti választás előtt vár eddigi egyik legizzasztóbb uniós meghallgatása, március 24–25-én az EU-csúcs napirendjére kerül a magyar jogállamiság leépülését érintő, évek óta zajló vizsgálódás.

Fotó: Facebook

Ekkor már tudni fogjuk, hogy február 16-án, vagyis most szerdán az Európai Bíróság hogy döntött a magyar és lengyel kormány által indított, az úgynevezett jogállamisági mechanizmust érintő perben – írja a Telex.

Az előzetes hírek szerint a magyar kormány esélyei nem jók, ennek ellenére a kormány érvek helyett sikerjelentéssel válaszolt az Európai Bizottságnak, és az utóbbi napokban már azt állítja, az évek óta húzódó – több alapon is nyugvó – jogállamisági procedúra legújabban a választásokba való beavatkozásnak minősül.

A kormány hivatalos, ám csak „tájékoztatásnak” szánt január végi leveléből az is kiolvasható, ha a mechanizmust nem is sikerült, az Európai Bizottság eljárását más jogi úton támadhatják majd meg, ezzel biztosítva az uniós kifizetéseket.

„Határozott véleményünk, hogy az állam- és kormányfők által, tehát a lehető legmagasabb politikai szinten, konszenzussal született következtetések kell, hogy vezéreljék az uniós intézmények és tagállamok hozzáállását a kondicionalitási rendelethez. Jelen információkérés ezért a rendelet kontextusában álláspontom szerint nem értelmezhető, annak megválaszolása a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartása mellett, a tájékoztatás céljából történik.”

Ez áll Magyarország szakmainak nevezett, informális válaszában, melyet az Európai Bizottság főigazgatójának „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer”, azaz a köznyelvben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus szerinti információkérésre küldött el a kormány nevében a brüsszeli nagykövet, az uniós állandó képviselet vezetője.

Azt, hogy a magyar kormány válaszolt a Bizottságnak két hete, mi is megírtuk, de a több mint ötvenoldalas, magyar nyelvű levél is – amelyről elsőként a 444.hu írt – a Telex birtokába került. Ebből kiderül, hogy a kormány

elsősorban arra hivatkozva tekinti jogszerűtlennek az Európai Bizottság érdeklődését, hogy az EU Bírósága még nem döntött az egész mechanizmus jogszerűségéről.

A Stelbaczky Tibor nagykövet által jegyzett levél szerint csak udvariasságból válaszol egyáltalán a kormány a Bizottságnak, a levelezést nem tartja hivatalosnak, és számos ponton kérdőjelezi meg az uniós végrehajtó testület értelmezési képességeit, eljárásmódját, illetve azt, hogy egyáltalán bárminemű uniós hatáskör létezne például a magyar igazságszolgáltatást érintő ügyekben.

Az Európai Bizottság november közepén fordult korrupcióval kapcsolatos kérdésekkel a magyar kormányhoz, és ez a két hónappal korábbi, informálisnak nevezett levél volt a jogállamisági mechanizmus első lépése. Ezt a Bizottság azért küldte a magyar kormánynak, hogy olyan konkrét ügyeket és témaköröket nevezzen meg, amelyek felvetik

* a rendszerszintű korrupciót,

* az igazságszolgáltatás függetlenségének, valamint

* a közbeszerzések, azaz

* összességében az uniós források védelmének magyarországi sérelmét.

A portál hosszú elemzését itt olvashatja.

Címlapkép: Facebook