Annyira kellemetlen: Orbán most azért a pénzért puncsol az EU-nál, amit tavaly visszautasított

Több mint 5000 milliárd forintról van szó, aminek 57 százalékát tavaly visszautasította, a maradékát pedig a Bizottság azért nem adta eddig, mert a kormány keveset vállalt a korrupció visszaszorításáért – írja a 444.hu.

A tárgyalásokat intéző magyar államtitkár arról számolt be, hogy akkor van esély minden pénzt lehívni, ha a kormány az orosz energiafüggőség felszámolására költi a nagy részét.

A 444.hu diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól úgy értesült, hogy Orbán Viktor pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben pénzt kér.

Sokat, többet mint ami a jelenlegi szabályok szerint eleve járna Magyarországnak, és még sokkal többet, mint amennyit Magyarország eddig fel szándékozott venni az EU helyreállítási alapjából.

Párhuzamosan a miniszterelnöki igénnyel, Ágostházy Szabolcs államtitkár tárgyalásokba bonyolódott Céline Gauer főigazgatóval, a pénz elosztását technikailag irányító bizottsági szakemberrel. Ágostházy több olyan jelzést adott, ami szerint a magyar kormány kész végrehajtani az EU által előírt, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatokat. A Bizottság eddig e végrehajtások elodázása miatt nem hagyta jóvá a magyar újjáépítési tervet. Ezért történhetett meg, hogy 22 tagállam már elkezdett lehívni komoly összegeket a 750 milliárd eurós keretből, de Magyarország még egyetlen centhez sem férhetett hozzá.

Mégis kell a hitel

Orbán levelének a legizgalmasabb része az utolsó bekezdés, amiben a miniszterelnök jelzi, hogy Magyarország le akarja hívni az újjáépítési alapból Magyarországnak járó hitelt is.Az alapban vissza nem térítendő támogatás, és a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitel is van. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, és 57 százaléka kedvezményes hitel.

2020 őszétől 2021 áprilisiáig a magyar kormány úgy készült, hogy mindkét szeletét lehívja a keretnek – ezt az óriási pénzt 2023 végéig kellene papíron kiosztani, és 2026 végéig kellene a beruházásokat lezárni. Csakhogy tavaly áprilisban Orbán Viktor nagy meglepetésre közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány a hitelrészt, azaz a keret több mint felét, mégsem kéri.

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP

Ennek oka az lehetett, hogy Orbánt szembesítették Brüsszelben, hogy amíg a magyar pénzköltési terv nem felel meg a kritériumoknak, addig azt a Bizottság nem hagyja jóvá. Orbán arra számított, hogy ha a pénznek több mint a felét elengedi, akkor kevésbé lesz szigorú Brüsszel, és legalább a vissza nem térítendő részt elkezdheti lehívni. Nem így történt, a Bizottság azóta is ragaszkodik hozzá, hogy a pénz egy részét a korrupció visszafogására, a közbeszerzési rendszer modernizációjára, és más, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatok végrehajtására költsék. A magyar kormány beleállt a vitába, és gyorsan megszavaztatta a parlamenttel a homoszexualitás megjelenítését tiltó úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, hogy a magyar lakossággal elhitessék, a Bizottság emiatt nem ad pénzt.

A hitelrészről egyébként nem véglegesen mondott le a kormány tavaly, Gulyás Gergely egy éve egy kormányinfón azt mondta, hogy adott esetben még megfontolják, hogy bizonyos projektekre igényeljenek belőle. Ám eddig Orbán Viktor és a kormány többi tagja is rendre arról beszélt, hogy ez a pénz csak az államadósságot növelné.

Orbán most viszont a teljes keret megnyitását kérte az Európai Bizottságtól, az ukrajnai háborúra hivatkozva. A pénzt a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kérte, azaz előre jelezte, hogy nem arra költené, amire eredetileg, még 2020 nyarán jóváhagyták – vagyis a járvány okozta gondok enyhítésére, strukturális reformokra, zöld átállásra és digitalizációra.

További részleteket a 444.hu cikkében olvashatnak.