Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd – mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához 2022. szeptember 10-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor kijelentette:
az energiáért az európai emberek szankciós felárat fizetnek, ami bizonytalanná teszi a jövőt. A kérdés, hogy tovább rontunk-e ezen a helyzeten, Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciókat akarnak bevezetni
- folytatta.
Hozzátette:
a háború elhúzódik, nincs ma ember, aki gyors lezárással számolna, viszont az árak "az égben vannak", ez gyötri az embereket, "a spekulánsok meg dörzsölik a tenyerüket". Soros Györgytől kezdve az energiacégek nagy részvényesei mind "súlyos extraprofit-milliárdokra tesznek szert" a szankciók miatt megugrott árakból. Az energiacégek a világ legnagyobb profittal dolgozó vállalatai. Itt óriási erők kezdenek ilyenkor dolgozni, azért, hogy alkalmazkodjanak egy általuk feltételezett magasabb árhoz
- fogalmazott a kormányfő.
Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultációról azt mondta:
minél válságosabb időszakot élünk, annál nagyobb szükség van az egységre, az egyetértésre.
A miniszterelnök hangsúlyozta:
az a tapasztalata a politikában, hogy bizonyos helyzetekben a legjobb, ha az emberek bevonhatók a döntéshozatalba, ennek pedig a jogilag legrugalmasabb formája a nemzeti konzultáció.
Kijelentette:
Az energia árát nem gazdasági összefüggések, hanem a brüsszeli politikai döntések hajtották fel.
Ismertette:
Ha nem lennének szankciók, akkor ott állna az energia ára, ahol az áprilisi választások és a kampány időszakában volt. Azzal számoltak a választások idején, hogy 100 dollár környékén stabilizálódik az olaj és a gáz ára, így a rezsiszabályok megváltoztatása nélkül is menedzselhető lesz a helyzet.
Emlékeztetett:
még a választási kampány előtt Versailles-ban volt egy csúcstalálkozó, ahol a németek és "Magyarország vezetésével az uniós országok" megállapodtak abban, hogy nem terjesztik ki a szankciókat az energiára. Júniusban azonban a németek "átálltak", Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket és bevezették a szankciót az olajra, valamint napirendre vették a gázszankciót.
Hangsúlyozta:
sokkal rosszabb helyzetben volnánk, ha Magyarország nem harcolt volna ki mentességet az olajra vonatkozó szankció esetében. Akkor nem az árak miatt berzenkednénk, ami "elég sok fejfájást okoz", hanem az lenne a baj, hogy nincs is energia. A világpiaci árhoz alkalmazkodnunk kell, mert az "Európában lényegében mindenhol egységes", nem tudunk "külön magyar árat kitalálni" – jelezte.
Orbán Viktor hozzátette:
ha holnap reggeltől nem érkezne Magyarországra gáz, azt négy és fél, öt hónapig nem érezné meg a gazdaság, "mert betároltunk".
Az uniós szankciós politikát bírálva megjegyezte, a legtöbb rossz politikai döntés kijavítható, "ilyen a szankciós döntés is". E politika megváltoztatása nélkül a szankciós felár "be fog épülni a gazdaságba, és itt marad velünk hosszú távon", a következő öt-tíz évben az életünk részévé válik – figyelmeztetett a miniszterelnök.
A kormány megvédi a családokat és a vállalkozásokat is a kialakult nehéz helyzetben
- szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy
a rezsivédelem nélkül a családok átlagosan minden hónapban 181 ezer forinttal fizetnének többet. Magyarország Európában" messze az első helyen van" a családoknak nyújtott védelmi rendszer tekintetében, hiszen az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, míg ez a németeknél 20, az osztrákoknál pedig 6 százalék
- közölte.
Ezt egyelőre bírja a magyar költségvetés, és jó reményei vannak, hogy ezt a rendszert fenn tudják tartani 2023-ra is – jelentette ki. Kitért arra is, hogy a kormány a családok védelme érdekében tűzifaprogramot és barnaszénprogramot is indított, bevezette az árstopokat, a kis- és középvállalkozások számára pedig 200 milliárd forintos támogató programba kezd, valamint gyármentő programot is indít, munkahelyvédelmi akciótervet készít elő.
Várhatóan idén is fizet nyugdíjprémiumot a kormány
- közölte a miniszterelnök. Emlékeztetett:
a kormány 2010-ben a nyugdíjak értékének megvédését ígérte, és közben – a gazdaság teljesítményére alapozva – vissza is adta a 13. havi nyugdíjat. Ez egy megállapodás, becsületbeli ügynek is tekinti
- fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a nyugdíjasok jövőre is meg fogják kapni a 13. havi nyugdíjat, és "tartjuk az inflációkövető nyugdíjemelést" is.
Hozzátette: ha a nemzetgazdaság növekedése meghaladja a három és fél százalékot, akkor nyugdíjprémiumot is fizetnek.
Bár erről vita van, de szerintem ez idén be fog következni
- jelentette ki Orbán Viktor a jegybank 4 százalékos növekedési prognózisára utalva.
Orbán Viktor az ellenzékről azt mondta:
nem urai saját akaratuknak, "más kottájából játszanak", ezért hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány a politikáját. Amerikából pénzelik őket, és "aki fizet, az rendeli a nótát", most ilyen ellenzékünk van
- fogalmazott.
A kormány abortusztörvény-módosítást nem tervez, ezt a miniszterelnök nem tartja elképzelhetőnek.
Mereven ellenzek mindenfajta abortusztörvény- módosítást, a mostani rendszer fenntartása mellett érvelek
- jelentette ki, megjegyezve, hogy nem ez az az ügy, amivel most foglalkozni kell, hiszen szankció van, háború van, égben vannak az energiaárak, és "itt ez a dollárbaloldal a hátunkban".
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Köpjél fel és álj alá inkább mert ezt a szarkopacot nem soros pénzeli ám!
,,Valami nagyon nincs rendben a magyar élelmiszerárakkal – már a nyugati termékek is olcsóbbak a boltokban
Hogyan kerülhet többe itthon a magyar trappista, mint a francia nemespenészes brie? "
De hasonlóan drágább lett a magyar párizsi, mint az olasz mortadella, többe kerül a magyar szalámi, mint a dán, a magyar vaj, mint az ír, a francia vagy a belga.
A hazai drágulás nemzetközi összehasonlításban is kiugró: az Eurostat adatai szerint
2021 augusztus és 2022. augusztus között Magyarárszágon 37 százalékos volt az áremelkedés, ami a legnagyobb drágulás volt az uniós tagállamok között.
Ezzel szemben a szomszédos Ausztriában ugyanezen időszakban csak 13 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, Franciaországban a 10 százalékot sem érte el a növekedés, Svájcban pedig alig 2,3 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.
Ha az egyes termékeket nézzünk, akkor még riasztóbb számokat kapunk. A kenyér ára például a 65,5 százalékkal ment fel egy év alatt Magyarországon, a tojás 42 százalékkal, a sajt és a túró 60,7 százalékkal, a húsok pedig 27,6 százalékkal lettek drágábbak. Ezen termékek esetében szintén Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést egy év alatt. A húsok esetében ráadásul úgy volt rekord áremelkedés, hogy ezek között vannak ársapkás termékek is. Ezek mellett azonban nőtt többek között a sör, a bor, a rizs és a gabonafélék ára is – nehéz olyan terméket találni, ami nem Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben."
www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/pentek-reggel-valami-nagyon-nincs-rendben-a-magyar-elelmiszerarakkal-mar-a-nyugati-termekek-is-olcsobbak-a-boltokban/
"nem urai saját akaratuknak, "más kottájából játszanak", ezért hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány a politikáját. Amerikából pénzelik őket, és "aki fizet, az rendeli a nótát", most ilyen ellenzékünk van"
Ezen a mondaton csak pár apró változtatás szükséges ahhoz, hogy igaz legyen.
Emígyen: nem ura saját akaratának, Oroszországból pénzelik, és "aki fizet, az rendeli a nótát", most ilyen kormányfőnk van.
Új hozzászólás