Tovább megy a simliskedés svéd NATO-csatlakozásról? – A parlament nem foglalkozik vele az őszi ülésszakban

Mintegy egy hónap múlva kezdődik a parlament őszi ülésszaka, a jelenlegi program szerint 18 törvényjavaslatról döntenek, de a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását egyelőre kihagyták.

Szavaznak a képviselők az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén 2023. július 31-én. A rendkívüli parlamenti ülést a Momentum kezdeményezte, miután a júliusi, vilniusi NATO-csúcson kiderült, Törökország hozzájárul, hogy Svédország is tagja legyen a katonai szervezetnek. Az ülés a kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt. Fotó: MTI/Kovács Attila

Persze lehet, hogy ennek csak az az oka, hogy a tervezett programot még az előtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy lezárult volna a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka. Ebben az időszakban ugyanis akár napirendre is kerülhetett volna a tavaly nyár óta halogatott döntés – írja a Népszava.

A Fidesz-KDNP-s képviselők a legutóbbi szavazáson nem jelentek meg az ülésteremben, határozatképtelenség miatt még napirendre sem lehetett venni a javaslatot. Így viszont legkorábban csak az őszi ülésszak során lehet majd szavazni a svéd NATO-csatlakozásról, ami azt is jelenti, hogy a tagországok közül – a törököket kivéve – utolsóként fogadja el hazánk a svéd csatlakozást, ráadásul valódi indok nélkül.

"Még akár az is lehet, hogy a kormányoldal tovább húzza a szavazást, vagyis, hogy nem az ülésszak elején veszik napirendre a javaslatot. Sokáig a kormány úgy tett, mintha az ezirányú külpolitika összehangolásával a török ratifikációtól tenné függővé a kérdést, ám Erdogan júliusi bejelentése láthatóan meglepte Orbánt, ami azt mutathatja, nem tudtak róla, nem volt egyeztetés a felek között. Ez pedig egyúttal azt is bizonyíthatta, hogy Orbán Putyin érdekeit képviseli"

– mondta a Népszavának Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző.