Panaszkodnak a végrehajtók, mert emelkedtek a költségeik, de azért még mindig milliárdokban mérhetően nyereséges az iparág.  

A covid-járvány elmúltával tavaly már nőtt az elárverezett ingatlanok száma, a végrehajtók csaknem felénél mégis jelentősen csökkent a nyereség – derül ki az rtl.hu összesítéséből.

A több mint 200 iroda adózott eredménye több mint 9 milliárdról 8 milliárd forintra esett vissza, és az átlagos bevételek is inkább csak stagnáltak. A végrehajtók keresete miatt viszont nem kell aggódni: átlagosan 30-35 millió forintot kifizethettek maguknak osztalékként. 

Még mindig elképesztő sokat kaszálnak a végrehajtók –  30 milliós osztalékok röpködnek

Képünk illusztráció Fotó 123rf.com 

A több mint 200 végrehajtással foglalkozó iroda beszámolója szerint az összesített bevétel ugyan emelkedett 2-3 milliárd forinttal, és már meghaladta a 32 milliárd forintot is, de a nyereség visszaesett:

a tavalyi több mint 9 milliárd forintos összesített adózott eredmény nagyjából 8 milliárd forintra csökkent.

Az átlagos árbevétel is inkább csak stagnált, a nagyobb összbevétel ugyanis több aktív végrehajtó között oszlott meg, tavalyelőtt sokan még csak egy törtéven voltak túl.

Az eredmény azért is meglepő, mert az árveréseket tekintve a tavalyi volt az első teljes év a covid-járvány után: 2021-ben és 2022 első felében ugyanis még tilos volt lakóingatlanból kirakni valakit az utcára. A pandémia után fel is pörögtek a kényszerértékesítések, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint 7459 ingatlant bocsátottak árverésre április 30. és november 15. között a téli kilakoltatási moratórium kezdetéig – ezek közül 3318 volt lakóingatlan. Az árverésekből 4037 eljárás zárult érvényes vételárajánlattal, azaz ennyi esetben lehetett sikeres az értékesítés.

A végrehajtók arra vezetik vissza nyereségük visszaesését, hogy egyrészt jelentősen növekedtek a költségeik, másrészt nem indult a járvány előtti évekhez hasonló mennyiségű árverés. Emellett azt is tapasztalták többen, hogy a Schadl-ügy miatt nagyobb lett az adósok ellenállása. 

Forrás: RTL

17 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Bélabá
A végrehajtók a követeléskezelők (Intrum, OTP Faktoring, stb. ) követeléseit hajtják be.
A végrehajtóknál csak a bődületes több ezer %-os profit morzsái maradnak ami így is tetemes összeg.
Magyarországon minél szerencsétlenebből jár valaki, annál jobban lehúzzák.
Egyik saját példám: tartozás 300 000 amit a követelés kezelő kb 50 ezerért megvett. Majd a végrehajtás befejezésekor 1 millió 600 ezer letiltott összeget mutatott a végösszeg.
A végrehajtó profitja kb 100 ezer volt, a többi a követelés kezelő haszna.
Számoljátok ki, hogy hány % profittal dolgoznak a követelés kezelők. 50 ezer befektetéssel 1,5 millió profit.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Bélabá
OTP faktoring
Utolsó pénzügyi beszámoló dátuma 2022.12.31
Nettó árbevétel 6 669 000 200
Utolsó létszám adat dátuma 2022.01.01
Utolsó létszám adat 281 fő
szaboria1
@Bélabá: Én a múlt héten olvastam egy cikket Felfalusi Pétertől Intrum vezetője mára már csak telefonos ügyintézők vannak, akik csak szerintem a siker után kapnak díjat.
Bélabá
@szaboria1: Ne aggódj, milliomos fizetésük van az ügyintézőknek is,
Van saját sablon levelük, amiben az álláspontjukat küldik el, hogy ők bizony élő szerződés szerinti kamatokra, kamatos kamatra és büntető kamatra is jogosultak, és az MNB csak ajánlhat nekik, meg a pénzügyi békéltető testület, amit ha akarnak elfogadnak, ha nem akarnak nem fogadnak el. És nem akarnak semmi profitcsökkenést elfogadni amit a törvény nem kényszerít rájuk. Ezért KELLENE egy követelés kezelési törvény, mi kimondja hogy a követelés kezelőknek a legfeljebb a PTK-ban előírt (jegybanki alapkamat harmadát szabad felszámolnia), egyéb kamatot nem. Ha nem számolnának kamatot, akkor is busás hasznuk lenne mert a bedőlt hiteleket a tőke töredékéért veszik meg. Senkinek sem az érdeke rajtuk kívül, hogy a bedőlt szerződéseken extraprofit keletkezzen. Most sumákolnak, kiskapuznak, nincs egyértelmű szabályozás. Emiatt is folyik ellenünk kötelezettség szegési eljárás.
csak úgy....
0rbanisztánba kifizezetödö a magyar emberek tönkretétele, ennyit a dagi féle "mevédjük a magyarokat" féle hazug szövegröl...
Bélabá
@szaboria1: Még megjegyzés: Felfalusy hazudik mintha muszáj lenne neki, lehet hogy a gazdái ezt el is várják. Valójában lesz..ják a PTK felmondott szerződésekre vonatkozó TÖRVÉNYT, az MNB-t nem érdekli, a kormányt meg csak az extraprofit adó, pedig ha a PTK törvényi szabályozásán felül kaszált extraprofitot visszafizettetnék az ügyfeleknek, mindjárt jobb helyzetbe kerülne a fogyasztás, meg a gazdaság ÁFA bevételi oldala.
A Ptk. 6:213. § (1) bekezdése - e rendelkezés meghatározza a felmondás alapvető joghatását: a felmondó jognyilatkozat hatályosulásával a szerződés megszűnik. -
Azaz a felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, így – a Ptk. 6:212. § (2) bekezdése értelmében – a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
Az elszámolás célja az addig teljesített szolgáltatások következtében megbomlott értékegyensúly helyreállítása.
A Ptk. 6:48. §-ából az következik, hogy az adós a késedelembe esés időpontjától a szerződésben rögzített kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni.
Pálinkás Pál
" 30 milliós osztalékok röpködnek " előbb -utóbb remélhetőleg az ólom...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.