Pintér Sándor, a k.rva anyád – Könnygáz és gumibot Orbánék válasza a gyerekeknek

Milyen ország az, ahol a gyerekekre a rendőrség könnygázzal és gumibottal támad? Ez a kérdés az, amelyet csütörtökre virradóan a legtöbb magyar feltesz magának.

Hát egy ilyen ország, egy olyan ország, ahol a jelenlegi kormány mindennél fontosabbnak tartja a gyermekek védelmét, és a családok szentségét. Legalábbis, ami a retorikát illeti.

A miniszterelnök többször is leszögezte, hogy a kérdés arról szól, hogy egyetlen magyar szülő se érezhesse úgy, hogy a gyermek legérzékenyebb életkorszakában lévő kizárólagos jogát bárki elveszi tőle. Hogy attól kell tartania, hogy miközben neveli a gyermekét, a gyerek olyan hatások alá kerül, amit ő nem akar, és meglepődve érzékeli, hogy eltávolodott tőle a gyermeke.

Vannak gyermekvédelmi törvények, amelyek a gyermekek biztonságát garantálják, és vannak szabályok, amelyek a szülőknek garantálják azt a jogot, hogy a gyermek nevelése felett ők rendelkezzenek.

- mondta Orbán, de a kormánya képtelen garantálni a gyermekek védelmét.

Ugyanis már másodszor vonulnak a Karmelita elé a diákok, akik csak könnygázt, és gumibotot kapnak.

De ne szaladjunk ennyire előre, Gulyás Gergely április 6-án a státusztörvényről is beszélt, ahol elmondta, a tervezet egyenesen érdeke a pedagógusoknak, akár előnyös is lehet nekik.

A miniszter ezután a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét szidalmazta, majd közölte, hogy a kormány szerint sem az érettségi, sem az oktatás nincs veszélyben. Hozzátette, hogy véleménye szerint a szakszervezetekkel konstruktív tárgyalásokat folytat a minisztérium.

Egy hitevesztett generáció szembesül most azzal, hogy mit is jelent a rendőrállam, 2023 májusára az a faramuci helyzet állt elő, hogy az oktatás lezüllesztéséért és az aránytalan rendőri fellépésért elég csak a belügyminiszter nevét emlegetniük.

Így zúgott is a „Pintér Sándor, a kurva anyád!”, amikor kiderült, hogy már nemcsak az építési területnek kikiáltott Színház utcát kordonozták le a Karmelita előtt, hanem a Sándor-palota előtti térre vezető Szent György utcát is masszív rendőrsorfal állja el.

A bekészített könnygázflakonok már tegnap előre jelezték, hogy a rendőrök a múltkori fellépést meg fogják ismételni. A BRFK elmondása szerint a rendőrök a 2023. április 24-én kora este a Budapest, I. kerület, Karmelita Kolostornál tartott, be nem jelentett gyűlés agresszív módon fellépő résztvevőivel szemben

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 49. § (1) bekezdés alapján (a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, illetve a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére) alkalmaztak vegyi eszközt.

A tegnapi tüntetés a rendőrség szerint így zajlott:

az egyre agresszívabbá váló tömeg 20 óra körül a rendőrökre támadt; lökdösni kezdték őket, bedöntötték a kerítéselemeket, betörtek az építési területre, kövekkel dobálták és rugdosták a rendőröket.

A brutálisnak nevezhető rendőri fellépés azonban már most is kontraproduktív, hiszen a Fidesz retorikája szerint minden magyar gyermek újabb őrhely. És most őket fújják le könnygázzal a rohamrendőrök.

Azokat a 16-18 éves diákokat, akik a tanárok megbecsüléséért mennek utcára, valamint azért, mert azt érzik, a kormány sosem látott mélységekbe züllesztette le az oktatás színvonalát.

A kényszerintézkedések emlegetésére minden alkalommal azt kiabálták vissza: „Gyerekeket vertek!”. Szóval ez a generáció már tudatosan használja a közösségi médiát, és mi lehet nagyobb pofon a Fidesznek, mint amikor egy nyugdíjas szavazójuk azzal szembesül, hogy a saját unokája válik a rendőri brutalitás áldozatává.

A diákok szervezetté váltak, aki csak tudta, takarta a szemét, a száját, és a könnygázfelhő ellenére is 16 éves lányok és felnőtt férfiak egyszerre próbálták visszatolni a készenlétiseket, akik aztán a tonfáikat vetették be, hogy kiszorítsák a diákokat az építési területről.

Érdekes kitekintés a saját kutatási területem, az Arab-tavasz, ahol a vezetők felelősségre vonása fontossá vált a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés szempontjából.

A 2011-es tiltakozó mozgalom alapvetően a kiöregedő arab diktatúrák (némelyikük manipulált választásokkal szépített) elleni mélyen gyökerező sérelem, a biztonsági apparátus brutalitása, a munkanélküliség, az emelkedő árak és az állami vagyon egyes országokban történt privatizációját követő korrupció miatti düh kifejeződése volt.

Az emberek meg akarják dönteni a rezsimet

- ezt a jelszót választották az arab tavaszi felkelések élére álló fiatal férfiak és nők, akik zömében fiatal diákok voltak, és most közel 20 évvel később egy hasonló folyamat bontakozik ki Magyarországon is.

2023 májusára, kicsit több mint egy évvel az újabb orbáni kétharmad után ez a dolog már túlnőtt Hadházy Ákoson és a Momentumon, a diákok elleni kemény fellépés megmutatta Orbánék igazi arcát, nekik már nem fontosak a gyermekek, nekik már nem őrhely minden magyar gyermek, nekik már nem számít a fiatalság, és az elkeseredett kilátástalan helyzetben lévő Z-generáció, csak egy dolog fontos számukra:

A saját hatalmuk.

Ez nem a korrupció jelképe, nem a gigantikus mutyik jelképe, hanem a tanáraikért kiálló diákoknak és fiataloknak mutatja meg, mennyire nem érdekli őket a kormányzat. Nem érdemi válaszokat, nem konszolidációt kapnak, csak könnygázt és gumibotot.

Cikkünk véleménycikk, mely nem feltétlenül tükrözi a Propeller.hu szerkesztőségének és munkatársainak az álláspontját, a cikk szerzője újságíró, és a jelenkor politikai változásainak kutatásával foglalkozó történész.