Egy szuperállam kialakításának kísérlete sejlik fel az Európai Unióban, amely minél kisebb hatalmat adna a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányoknak és sokkal többet a brüsszeli intézményeknek – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, a Joghallgatók Önképző Szervezete V. nyári egyetemén.
A Fejér vármegyei Vajtán rendezett esemény harmadik napján Gulyás Gergely az egyetemisták kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy nagy uniformizálási kísérlet zajlik éppen az EU-ban, például migrációs, gender, családpolitikai vagy háborús ügyekben.
A miniszter szerint az unióban vannak nagyszerű dolgok, mint a közös piacok és a határmentesség, ugyanakkor elindult egy rossz mechanizmus, amelyben "tízből kilenc esetben Magyarország és Európa kárára születnek döntések".
Gulyás Gergely Magyarország 2024 második félévi uniós soros elnökségével kapcsolatban elmondta, a magyar kormány az egyetlen jelenleg Európában, amely korábban volt már soros elnök, ettől függetlenül mérsékelt remény van arra, hogy gyökeres változásokat indítsanak el, ezért a folyamatban lévő ügyek előmozdítása lehet a fő cél.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációja kapcsán közölte: eddig azért nem ratifikálták Svédország csatlakozását, mert a svédek az elmúlt években "méltatlan és alaptalan vádakkal illették hazánkat", ezért előbb ezen kérdések tisztázása szükséges. Rámutatott, hogy Magyarország érdeke egy erős NATO, ami "Svédország gazdagságú" ország csatlakozásával csak erősödne.
A tárcavezető az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy nincs reális esély arra, hogy Ukrajna az elfoglalt területeket visszaszerezze és "az is tisztán látszik, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést Közép-Európára, hiszen az elmúlt másfél évben az oroszok nem értek el gyors és átütő eredményeket" úgy, hogy eleinte az ukránok fegyveres segítséget sem kaptak senkitől.
Gulyás Gergely szerint az amerikaiak nélkül biztosan nem lesznek béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között. Úgy vélte, a tartós békéhez "az Ukrajnát támogató nyugati világnak biztonsági garanciákat kell adnia Oroszország felé, de semmiképpen sem NATO-tagságot az ukránoknak", illetve hosszabb távon békefenntartó katonák állomásoztatása és számtalan hasonló megoldás biztosíthatná a tartós nyugalmat Ukrajnában.
9 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Churchill abban is egyetértett Sztálinnal, hogy minél több német hal meg a háború végéig, annál könnyebb lesz a rendezés. Azt ugyan nem lehet állítani, hogy az angolszászok szándékosan etnikai tisztogatásokat követtek volna el, de azért jelzésértékű, hogy a jaltai konferencia után alig két nappal került sor a Hirosimával és Nagaszakival összevethető európai tömeggyilkosságra, ekkor bombázták porrá – katonai szempontból indokolhatatlanul – Drezdát a szövetségesek.
Kelet-Európa jaltai elárulásának fő szimbóluma egy olyan esemény, amely valójában nem is Jaltán történt. A hírhedt százalékegyezményt, amelyben Churchill egy papírfecnin állapodott meg Sztálinnal arról, hogy az ütközőzónában lévő országokban mekkora súlya lesz a szovjeteknek és az angolszászoknak, sokan Jaltához kötik, de az ominózus szalvéta nem ott, hanem három hónappal korábban, az 1944. októberi moszkvai tárgyaláson került elő. Románia, Bulgária, majd Magyarország átengedése azóta is viták tárgya, van, aki szerint ez csak a háború időszakára szólt, Churchill pedig úgy fogalmazott, hogy nem befolyási övezetekről volt szó, csak annak a jelzéséről, hogy az egyes országok mennyire érdeklik a feleket. A gyakorlatban azért ez nagyjából ugyanazt jelenti. Bár az alkudozás a legtöbb ember számára a politikai cinizmus tökéletes példája, olyanok is vannak, akik szerint Churchill megpróbálta kihozni a maximumot a helyzetből, hiszen ekkor az oroszok már amúgy is ott voltak Szófiában és Bukarestben, és teljes sebességgel közelítettek Budapest felé."
Valamikor a "pesti srácok" irt arról a "jegyzékről", amit a szovjetúnió-és az usa váltott 1956-ban, viszont az "eredeti" jegyzék sehol fel nem lelhető.
Azért gondoljunk már bele- két ellenséges katonai tömb egyik "renitens" országába a másik katonai tömb vezető országa katonákat küld, mi lett volna abból- persze a legendák élnek, hisz az akkori Szabad Európ rádió magyar nyelvű munkatársai folyamatosan hitegették- hazugságokkal a magyarokat.
Új hozzászólás