Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, korábbi emberi erőforrások miniszter interjút adott az MTI-nek karácsony alkalmából.
A szokásos magyarázkodás itt sem maradhatott el, Balog a hívek csökkenő számát azzal indokolta, hogy szerinte az, hogy a megkérdezettek 40 százaléka nem válaszolt a vallási kérdésre, nemcsak az egyházaktól való eltávolodást jelezheti, hanem a kérdezőbiztosok vagy az internetes adatszoláltatással szembeni bizalmatlanságot is.
Valamint azt a tendenciát, hogy az emberek egyre inkább személyes, másokra nem tartozó ügyüknek tekintik a vallási és nemzetiségi hovatartozásukat
- mondta Balog.
Az interjúban kitértek a magyar kormány embereiről rendre lepattanó, aktivá eutanáziáért küzdő nagybeteg Karsai Dániel ügyére is.
"Azt szeretnénk, ha a törvényi szabályozás életpárti maradna a haldoklás tekintetében is"
- vélekedett Balog Zoltán, hozzátéve, az államnak nemcsak szabályozni, hanem biztosítani is kell az emberhez méltó meghalás feltételeit, ahol erre az érintett családok nem képesek.
Szerinte ebben pedig van tennivalója az államnak és az egyháznak is, mert Magyarországon kevés a hospice, az a hely, ahol a palliatív ellátás során nemcsak a fizikai fájdalom enyhítésére koncentrálnak, hanem a lelkire is, ezért biztosított a hozzátartozó, a lelkipásztor és a pszichológus jelenléte.
Abból nem engedhetünk – szögezte le –, hogy Isten adja nekünk és ezért csak ő veheti el tőlünk az életet vagy neki adhatjuk vissza. De adósságunk és feladatunk ezt úgy elmondani, hogy közben előttünk van a szenvedő ember.
"Ezért tartottam fontosnak, hogy az eutanázia jogi lehetőségét kezdeményező Karsai Dánielnek személyes levelet írjak, melyben az együttérzésem kifejezése mellett próbáltam megvilágítani az általunk vallott keresztyén álláspontot"
- fogalmazott.
Önmagában az igazságot kimondani még kevés. Olyan szeretettel kell kimondani azt, ami keresztyén hitünkből következik, hogy az ne ítélkezés, megbélyegzés legyen.
Balog azt is mantrázta, hogy az egyház lelkipásztorai, önkéntesei, az orvosok, ápolók mély együttérzéssel fordulnak a haldoklóhoz, miközben mások azt a képet erősítik a társadalomban, mintha az egyház életidegenül, irgalmatlanul szajkózná a hittételeket és azokból nem lenne hajlandó engedni.
Hozzátette: az élet végéről szóló beszélgetések általában nem a médianyilvánosság előtt, hanem a haldoklók ágya mellett zajlanak, és a belőlük megszülető válaszok túlmutatnak azon, hogy egyszerűen leszögezzük, az aktív eutanázia bűn.
"Pedig azt hittük, hogy orvosok nélkül is lehet gyógyítani. Meg prédikációval. Meg ostobasággal. Meg Balog Zoltánnal"Lehet, hogy Balog szorongatta legjobban Farkas Flórián enyves kezét, én mégsem a kezeiket kötném össze, hanem a lábaikat. Jó súlyos vasbilinccsel. Aztán lehet sétálgatni a napon. A kőbánya felé. De nem abba, ahol Orbán Győző a tulajdonos, hanem abba, ahol Orbán Győző (és népes családja, barátai szintén) rab. Életfogytiglan. Kőtörés közben jókat lehet beszélgetni, felidézni a régi szép időket. És lehet gondolkodni is. Például, hogy hol rontották el? Bár nem hinném, hogy valaha is rájönnének.