Magyarországon jelenleg családok tízezrei élnek olyan lakásokban, amelyekben nincs WC és fürdőszoba, félmillióan élnek olyan otthonban, amelyik ázik és penészes. A PM közleménye szerint a megoldást az Alapjövedelem bevezetése jelentené.
Ma van a Családok nemzetközi napja, amelynek idei témája a lakáskörülmények és a fenntartható jövő. Az ENSZ 1994-ben nyilvánította május 15-ét a Családok nemzetközi napjává.
Azóta minden évben a szegénységben élőkre igyekszik felhívni a figyelmet. Sajnos Magyarországon is nagyon sok a tennivaló, hiszen éppen a sokgyermekes családok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben: ma minden második nagycsaládos szegénynek számít.
Idén a lakhatással összefüggő problémák a világnap fő témái. Európában hazánk az egyik legrosszabb helyzetben van ezen a téren. Százezrek élnek olyan lakásokban, amelyekben nincsen fürdőszoba, 180.000 gyerek olyan házban él, amelyben nincs WC, 800.000 háztartás pedig energiaszegénynek minősül.
A Párbeszéd Magyarországért szerint ezeknek a családoknak az Alapjövedelem bevezetése jelentheti a megoldást. Ezzel fel lehet számolni körükben a szegénységet, és biztos alapot lehetne teremteni a lakáskörülményeik javításához.
Egyrészt: az alapjövedelem csak arra lenne elég, hogy ne haljon éhen az ember, hogy ne zuhanjon a nem létező szociális hálóból a föld alá családostul, ha megszűnik a munkája, vagy lebetegszik, vagy ha megöregszik és se nyugdíj, se egészség.. stb. Az alapjövedelem egy minimális biztonság minden ember számára, mert minden embernek joga van lakni, enni, inni.
Kinek képzeli magát, aki ezeket az alapjogokat megvonná másoktól? Milyen alapon?
Másfelől igazságos! A segélyezés nem az. A családi adókedvezmény nem az, hiszen azt segítik jobban, aki egyébként is jól keres. Alapjövedelem járna minden gyerek után is. Semmi más. Se segély, se csp. semmi. Nincs sógor, koma, jóbarát, ahol vastagabban fog a toll, mert mindenki kap egy garantált összeget. (Manapság a segély jóval több némelyeknél, némelyeknél pedig - akik nem mennek oda kuncsorogni semmi)
Aki pedig nem akar majd dolgozni, az nem dolgozik. Meghagyja a jó zsíros állásokat másoknak.
Mi ezzel a probléma?