Kövér László: ha van sikerágazatunk, akkor az a borászat

Az elmúlt harminc évben a magyar bor újjászületett, töretlenül fejlődött, és egy emberöltőnyi idő alatt győztessé vált a minőség forradalmában – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján szombat este Kecskeméten.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Koczor Kálmán, a Magyar Borászok Országos Szövetségének elnöke és Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke (b-j) a II. Kárpát-medencei Borrendek találkozója alkalmából rendezett Borrendi Bálon Kecskeméten, a Három Gúnár Rendezvényháznál 2020. március 7-én. MTI/Bús Csaba

Kövér László szerint ha van sikerágazat a rendszerváltoztatás ellentmondásos történetében, akkor az a borászat. És mindez a magyar borászoknak köszönhető – tette hozzá.

Hangsúlyozta: azért lehet ma este a "feltámadás bora" az asztalunkon, mert az elmúlt évtizedekben feltámadtak borászaink, ott voltak a szőlőkben és pincékben, és voltak elkötelezett emberek, akik megőrizték és újjáteremtették a borkultúrát a Kárpát-medencében.

Mint mondta: nemcsak a borászkodást kezdték újra, de újra megszervezték azokat a közösségeket is, amelyek a szakma tisztességéért küzdenek.

A borlovagok és a borrendek feladata ugyanaz, mint egykor a végvári vitézeké, ahogy Balassi Bálint írja: "Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak" – tette hozzá.

A magyarság 2010-ben történelmi esélyt teremtett magának a 21. századi feltámadásra, de sok mindenre lesz szüksége ehhez: hitre, reményre, szeretetre, akaratra, összetartásra és munkaáldozatra – mondta.

A házelnök szerint, "mindannyian mindenkor csak annyira élünk, amennyire Magyarország él". Igaz ez a magyar borászatra és a magyar borászokra is. Elég, ha borvidékeink és borászközösségeink felemelkedésére, süllyedésére vagy éppen pusztulására gondolunk.

Kövér László emlékeztetett: az oszmán hódítás elvette a középkori Európa legjelesebb borvidékét, a Szerémséget, a filoxéra és az urbanizáció pedig a Buda várát körülölelő nagyszerű hegyeket. Trianon után sokáig nem ihattunk ménesi és küküllői bort, nem ízlelhettük a kárpátaljai hegyek levét, és hosszú évekig kellett huzakodni, hogy meddig is tart valójában a Tokaji borvidék.

Mindig voltak azonban, akik újra kezdték: újra telepítették a szőlőt, újra kiásták a borospincéket és kemény munkájuk nyomán újra került bor a hordókba.

Emlékeztetett: a kommunizmus a borászattal is elvégezte a maga pusztítását, ami felért egy újabb filoxéra-vésszel. A bor kultúrája ugyanúgy összeomlott, mint a nemzet életének megannyi más területe, hiszen szétverték a borászatot megtartó és megújító közösségeket is. Miközben népbetegség lett az alkoholizmus a létező szocializmus hosszú évei alatt, eltűnt a minőség.

A rendszerváltoztatáskor kaptunk azonban egy lehetőséget, hogy újjáépítsük az életünket, a kultúránkat és a közösségeinket – fogalmazott Kövér László.

Az összesen 26 borrend részvételével zajló II. Kárpát-medencei Borrendek Találkozóján Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök-nagymestere köszöntőjében elmondta: szövetségük 34 éve azért alakult, hogy a borrendek kifejezésre juttathassák összetartozásukat.

Kiemelte: a bor azon túl, hogy élvezeti cikk, összetartja és építi a barátságot. Magyarország szőlő- és bortermelése évszázados hagyományra tekint vissza, a magyar bor minősége kiváló, a kulturált borfogyasztás közösségmegtartó szerepe jelentős – tette hozzá.

(MTI)