Hatalmas megszorításra készülnek Orbánék, a Bokros-csomagnál is jobban fájhat, ha nincs kiegyezés

Ironikusan kezdte beszámolóját Zsiday Viktor befektetési szakember aki szerint megszorításokról terjesztenek rémhíreket libernyák közgazdászok, de mindenkit megnyugtat: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, hiszen a NER-ben nincs megszorítás.

Amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet (специальная экономическая операция), amely kissé helyrebillenti a költségvetést.

A kérdés csak az, hogy mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke?

- teszi fel a kérdést Zsiday.

2023-ra körülbelül 4%-os költségvetési hiánnyal számoltak eredetileg a jelenlegi folyamatok alapján.

Ugyanakkor van pár tétel, amely egyre fenyegetőbb, és növelheti ezt. Egyrészt a jegybank vesztesége – ami arányosan nő a kamatszinttel – úgy néz ki, hogy meg fogja haladni a GDP 1%-át 2022-ben, és ezt 2023-ban már a költségvetésnek kell megtérítenie (esetleg a jegybanki alapítványok is beszállhatnának…).

- állapította meg a szakember.

A gazdaság jelentősen lassul a várthoz képest, és ez bevételkiesést okoz, amelynek nagyságát nehéz becsülni, de ez is legalább pár tized százalék. Nagyjából tehát 5,5-6,5% körül járunk költségvetési hiányban – eddig. Ehhez jön a nagy ismeretlen, a rezsicsökkentés terhe. 

Tehát magas energiaárak mellett már akár a GDP 8-9 (rossz esetben 10)%-át közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan.

A nagy jolly joker, az EU-s támogatások beérkezése pedig egyelőre bizonytalan. Ezzel párhuzamosan fontos, és az előbbitől nem elválasztható, hogy az EU (és a piacok!) milyen költségvetési pályát engedélyeznek a különböző országoknak.

Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5%-át elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség. Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét (A Bokros-csomag idején 1994-ben 8,4% volt a költségvetési hiány, ami 1996-ra 3%-ra csökkent).

Amennyiben a rezsicsökkentés csak a kisebb fogyasztókra/fogyasztásra vonatkozna, az már önmagában sok problémát megoldana, de még egy ilyen módosítás, és az EU-val való kiegyezés mellett is szükségesnek látszik évente 500-1500 mrd Ft előteremtése valahonnan. Ezt korábbi válsághelyzetekben különadókból szedte be a kormány, de 2010 után a szektoradók még valójában a külföldi tulajdonosok vagyonának elvételét jelentették, tehát effektíve a külföld megadóztatását, ma már viszont ezeknek a szektoroknak

Valószínűleg szükséges lenne a szektoradók mellett még egy általános társasági adókulcs emelésre és esetleg valamiféle gazdagabbakra kivetett adó is. Az EU-s kiegyezés esetén valószínűleg amúgy is magasabb költségvetési hiányra lenne lehetőség, mint anélkül, tehát már csak emiatt is szükséges ez, hogy kevesebb adót kelljen emelni. Persze nem csak adót lehet emelni, hanem lehet tovább rohasztani a közszolgáltatások minőségét is, ez rövid távon segít, hosszútávon viszont borzasztó káros.

- jegyzi meg a szakember, aki szerint láthatóan sokváltozós a függvény.

A legnagyobb kérdések az energiaárak jövőbeli alakulása illetve ezzel kapcsolatban a rezsicsökkentés jövője, valamint az EU-Magyarország kapcsolatok, különös tekintettel arra, hogy mennyi pénz és mikor érkezik a sokszor elátkozott „Brüsszelből”.

Érzékelhető a fenti számokból, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi árak mellett fenntarthatatlan, az EU-val való kiegyezés pedig gazdasági szükségszerűség, mert anélkül súlyos kiigazításra lenne szükség, miközben a növekedés is padlón maradhatna.

Kiegyezés nélkül akár Bokros-csomag méretű terheket kellene valakik nyakába akasztani, és bárhogyan is osztjuk majd ezeket a terheket, végül az egész társadalom fizeti meg.

Ha nincs kiegyezés, és ragaszkodunk a rezsicsökkentéshez, akkor egyre inkább rákerülhetünk az argentin/török útra: folyamatosan gyengülő forint, tartósan magasan ragadó infláció, újabb és újabb értelmetlen és káros árstoppok.