Másfél év alatt 141 ezren estek ki a társadalombiztosítási rendszerből

Tavaly márciusban még "csak" 55 ezer olyan ember volt Magyarországon, akinek érvénytelen volt a TAJ-száma.

A Népszava megkeresésére árulta el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), hogy október közepén közel 141 ezer olyan adós volt, akiknek azért érvénytelenítették a TAJ-számát, mert hat hónapnál több ideje tartozott az egészségügyi szolgáltatási járulékával.

Fotó: Illusztráció/pixabay.com CCO

A lap szerint tavaly márciusban Tállai András államtitkár egy parlamenti válaszban közölte azokat az adatokat, amelyek szerint akkor 55 ezren voltak azok, akiknek érvénytelen volt a TAJ-száma.

Aki kiesett a társadalombiztosítás (tb) rendszerből, azoknak az állami egészségügyi rendszerben az orvosi ellátásért és a gyógyszerekért is teljes árat kell fizetniük. Az egyes beavatkozások tarifái szolgáltatónként eltérhetnek, mivel a kórházak és szakrendelők saját maguk szabhatják meg a térítési díjakat.

A lapnak nyilatkozó egyik nagy centrumkórház vezetője elmondta, ha nem is túl gyakran, de előfordul, főként a toxikológián, hogy biztosítás nélküli páciens érkezik. Ők általában nincsenek olyan tudatállapotban, hogy tisztázni lehessen velük, hogy van-e érvényes biztosításuk, mert gyakran személyi okmányaik sincsenek, így előfordul, hogy az ellátásuk díja sem behajtható (pedig egy "méregmentesítő kezelés" végösszege akár több milliós tételt is jelenthet).

Egy fővárosi szakrendelő vezetője is megszólalt a Népszavának, ő arról beszélt, hogy náluk már a recepción kiderül, hogy valakinek érvénytelen a TAJ-száma. Ilyen esetekben az érintett pácienst szóban és írásban is tájékoztatják arról, hogy fizetniük kell a vizsgálatokért. Ha mégis igénylik az ellátást, akkor utána számlát kapnak annak áráról – és előfordul, hogy valaki nem tudja kifizetni a 8-10 ezer forintos szakorvosi vizsgálat árát, így nem is él azzal.

A szakrendelő vezetője kitért arra is, hogy a nagyon szegények, hajléktalanok és sok más, például szociálisan rászoruló ellátása bürokratikus ugyan, de rendezett. Egy hajléktalan például ha bejelentkezik egy gondozó központba, akkor ott kaphat igazolást a térítésmentes elltásához, az önkormányzatok pedig ugyancsak kiadhatnak "szegénységi bizonyítványt", amellyel szintén igénybe lehet venni az egészségügyet.

Pár háziorvos árnyalta a képet a lapnak, az egyik nyilatkozó elmondta, neki sok olyan páciense van, akit "napi bejelentéssel" foglalkoztat sok éve a munkáltatója, az alkalmi foglalkoztatás miatt azonban nem jogosultak az egészségbiztosításra, a kevés fizetésükból pedig nem telik egyéni biztosításra. Őket ingyen megvizsgálja, viszont a támogatott gyógyszerekre már nem jogosultak, ami gond, ha valakinek súlyosabb betegsége van.

Olyan is előfordul, hogy valakit annak ellenére jelez a rendszer biztosítás nélkülinek, hogy amúgy bejelentett állása van, vagy épp munkanélküli segélyen van. Az egyik háziorvos ennek kapcsán a lapnak arról beszélt, hogy valószínűleg adminisztrációs hiba állhat a háttérben, és ő ugyan ellátja ennek ellenére ingyen a betegeket, de hosszú távon ez nem lehet megoldás.

A Népszava kiemelte, egy 2020 júliusától érvényes törvénymódosítás miatt ha valakinek 6 hónapot meghaladó az egészségügyi járulék-tartozása, akkor automatikusan érvénytelenné válik a TAJ-száma.

"Az ilyen helyzetben lévőknél – ha orvoshoz fordulnak vagy akár csak vényt váltanának be a patikában – egy kis barna bőröndös ikon jelzi, hogy teljes díjat kell fizetni a kezeléséért, gyógyszeréért. Akinek nincs érvényes taj-száma fizetnie kell a sürgősségi ellátásért is. Itt annyi a könnyítés, hogy a számlát a beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni. Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget, illetve a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az érintetteknek maximum 750 ezer forintot kell fizetniük, ha ennél többe kerül az ilyen ellátás, akkor a különbözetet az állam állja.

A sürgősségi ellátás körébe tartoznak például a baleseti sérülések, a mérgezések, a szív és érrendszeri-, agyi keringési zavarok, égések, áramütések, vízi balesetek, akut hasi katasztrófák. Ezek közös jellemzője, hogy ellátás nélkül rövid időn belül maradandó károsodást szenvedhet, vagy meghalhat a beteg. A barna taj-számos páciensek térítésmentesen csak a járványügyi megelőzést segítő szolgáltatásokat – például a covid-oltást – kaphatják meg. Egyebek mellett nem jogosultak a térítésmentes az emlő-, méhnyak-, vastagbél- és végbélrák-szűrésre sem. Visszakerülni a rendszerbe csak úgy lehet, ha valaki rendezi az adósságát, de a díjtartozás ideje alatt igénybe vett szolgáltatásokért így is ki kell fizetni a piaci térítési díjat"

– olvasható a cikkben.