A magyarok 78 százaléka nem érez jelentős emelkedést a rezsiköltségekben – állítják.
A magyarok közel négyötöde nem érezte azt, hogy "nagy mértékben" nőtt volna a rezsiköltsége a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.
A felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a "tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei" decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, két százalékuknál pedig egyenesen csökkent a kiadási tétel összege. További 39 százaléknak pedig csak "kis mértékben nőtt" a rezsiköltsége és mindössze a magyar választók ötöde – 22 százalék – számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre.
Ezek alapján elmondható, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest
– írták.
Az összefoglalóban megjegyezték: érdekes képet mutat a pártpreferencia szerinti bontás, hiszen a rezsicsökkentés ügye már egy évtizede politikai vitatéma is.
Míg a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a baloldali szavazók 71 százaléka érezte ezt. A különbség tehát összefügg a pártszimpátiával, mégis jól látható, hogy még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét
– írták.
Hozzátették: "mindez magyarázhatja, hogy az ellenzéki pártok 2022-ben sem tudtak a rezsiköltségekre hivatkozva új választókat megnyerni vagy a saját választóikat mozgósítani" és ez aligha fog változni jövőre.
Nem véletlen, hogy a kormány a 2023-as büdzsét a "rezsivédelem költségvetésének" nevezi, mivel 2600 milliárd forintot különített el a rezsiköltségek támogatására – írták.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása december 5. és 7. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba 3,16 százalék – olvasható a közleményben.
uploads.disquscdn.com/images/028c0c850ad7da4a53afc304758adb9df6a0cbe4c9bdb53f5ccbf9a27d3e81de.jpg?w=800&h=960
Igen alacsonyan lett megállapítva az átlagfogyasztás értéke, abban is csaltak, mert átlagfogyasztási helynek vették például a külterületi/zártkerti ingatlanokat , garázsokat/műhelyeket is, hogy "lehúzzák" az átlagot, azaz minél több fogyasztót "lenyúnyúljanak." Vezérlőelv a lakosság megsarcolása volt!