Újabb adót szabott ki a kormány a magánszemélyekre – kiterjesztették a szochót

A kamatadó mellett a magánszemélyeknek újabb adót kell fizetniük a kamat- és hozamjövedelmük után – számolt be a bank360.hu. Ez azt jelenti, hogy az állampapírok további előnyökhöz jutnak, mivel azok hozama már eddig is adómentes volt.

Forrás: Pixabay

Szerda este megjelent rendeletében újabb adóval sújtotta a kamat- és hozamjövedelmeket a kormány. Az új rendelkezés szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító (a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett) összeg után. Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell megfizetni. (Az értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget és az osztalékot eddig is terhelte a szocho.)

A július 1-én hatályba lépő szabály a bank360.hu szerint nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.

A 13 százalékos szochót nem minden kamatadó köteles jövedelem után kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a veszélyhelyzet fennállta alatt:

a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,

lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,

nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,

a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása nem lehetséges (ilyenkor az szja alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),

a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,

a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.

A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírokvásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.

Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára.

A figyelemfelhívó értesítésben a hitelintézetnek számítással, áttekinthető táblázatos formában be kell mutatnia, hogy a meghatározott referencia-időszakban mekkora hozamot érhetett volna el, aki 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott, magánszemélyek által is megvásárolható állampapírt vásárolt vagy jegyzett és folyamatosan tartott.

A figyelemfelhívó értesítésben a 2022. október 1-jén a legutoljára kibocsátott és vásárolható vagy jegyezhető Diszkont Kincstárjegy, a lakossági állampapíroknál a Kincstári Takarékjegy és Bónusz állampapírok közül pedig típusonként legalább egynek be kell mutatni az elérhető hozamát.

A hitelintézetnek a figyelemfelhívásban a felsorolt összegekre azt is be kell mutatnia, hogy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábával az ügyfél mekkora kamatot érhetett volna el. Az értesítő tartalmát és formáját Rogán Antal általános politikai koordinációért felelős miniszter határozza meg.