Mi lesz, ha a finnek és a svédek csatlakoznak a NATO-hoz?

Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba – írja a Portfolio.hu.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben.

Fotó: 123RF.com

Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.

Friss közvélemény-kutatási felmérés szerint a finn lakosság 68 százaléka támogatja a katonai szervezethez való csatlakozást, és csak 12 százalékuk ellenzi azt. Hetek alatt jelentősen nőtt a NATO-párti tábor, ugyanis egy, február 23-25. között – vagyis szinte az Ukrajna ellen február 24-én megindított támadással egyidőben – végzett felmérés még azt mutatta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást. Ekkor fordult elő először, hogy a közvélemény többsége a NATO-csatlakozás mellé állt, ami jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy január végén 28, míg 2017-ben még csak 19 százalékos volt a NATO-tagság támogatottsága. A finn közvélemény NATO-melletti támogatását az sem tántorította el, hogy az orosz külügyminisztérium szóvivője február végén azt közölte:

HA FINNORSZÁG (ILLETVE SVÉDORSZÁG) CSATLAKOZIK A NATO-HOZ, AKKOR ANNAK "SÚLYOS KATONAI ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI” LENNÉNEK.

A balközép kormányt vezető szociáldemokrata finn miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az eddig semleges országnak számító Finnország miért halad előre ilyen gyorsan a NATO-csatlakozásról szóló döntés folyamatában, azt válaszolta:

Minden megváltozott, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen.

Kiemelte: a finn emberek NATO-tagsággal kapcsolatos álláspontja drámaian megváltozott Oroszország fellépése miatt. Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt Finnországnak újra kell gondolnia biztonsági stratégiáját – tette hozzá. Pár napja Marin egyenesen úgy fogalmazott: Oroszország nem az a szomszéd, "akinek hittük".

Nem meglepő, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója ilyen mértékben megváltoztatta a finn közvélemény álláspontját a NATO-tagság megítélése kapcsán, ugyanis az 1809-ig svéd, majd orosz fennhatóság alá tartozó, Oroszországtól 1917-ben függetlenné váló Finnország emlékezetében erősen él, hogy a II. világháború elején, 1939 novemberében a Szovjetunió támadást intézett ellenük. Az 1940 márciusáig tartó úgynevezett téli háború során Finnország elveszítette területének közel tizedét, többek között Karéliát. Majd 1941 és 1944 között újabb háború tört ki a területeit visszaszerezni kívánó, a náci Németország oldalán harcoló Finnország és a Szovjetunió között. Ezt követően a Moszkvával 1948-ban megkötött barátsági szerződés értelmében Finnország semleges országgá vált. Ezt a semlegességet Finnország 1995-ös EU-csatlakozásakor a katonai el nem köteleződés politikája váltotta fel.

Finnország most is kiemelt partnere a NATO-nak

Finnország 1994-ben csatlakozott a NATO Partnerség a Békéért programjához, majd 1997-ben tagja lett az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsnak is, a NATO-tagállamok és a partnerországok közötti dialógust szolgáló multilaterális fórumnak. Finnország egyben Svédországgal együtt úgynevezett kiemelt partnerségi lehetőségekkel (Enhanced Opportunity Partners, EOP) bíró ország a NATO-n belül, ami a katonai szövetséggel való partnerség legszorosabb formáját jelenti. A két észak-európai országon kívül még Ausztrália, Grúzia, Jordánia és Ukrajna tartozik ebbe a körbe. Finnország Svédországgal együtt azonban az EOP-országok között is külön kategóriát jelent, hadseregük igen magas fejlettsége, valamint a NATO észak-európai és balti tagállamait összekötő, kiemelt fontosságú földrajzi elhelyezkedésük miatt. A NATO-val valós szoros együttműködést mutatja az is, hogy mind Finnország, mind Svédország szállított fegyvereket az orosz invázió ellen küzdő Ukrajnának.

A legtöbb európai országgal ellentétben a hidegháború végét követően Finnország úgy döntött, hogy továbbra is jelentős hadsereget tart fenn, amelynek békeidős létszáma 23 ezer fő, ami háborús időszakban 280 ezer főre növelhető. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság mintegy 75 százaléka hajlandó harcolni hazájáért, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Tavaly decemberben pedig Helsinki úgy döntött, hogy F/A-18-as vadászgép-flottáját 64 darab F-35-össel váltja le, ami jelentősen fokozza az ország védelmi képességeit.

Hosszú hónapokig tarthat a felvételi eljárás

Bár Finnország akár már áprilisban meghozhatja a döntést a NATO-csatlakozás kérvényezésére, azonban elképzelhető, hogy magára a csatlakozásra csak hónapokkal később kerül sor. Egyrészt nagy az esélye annak, hogy Finnország felvételére nem önállóan, hanem Svédországgal közösen kerül majd sor, azonban Svédország valamelyest le van maradva szomszédjához képest a NATO-csatlakozásról szóló döntés meghozatalának folyamatában. A kisebbségben kormányzó svéd szociáldemokrata párt leghamarabb május közepén hozhatja meg döntését a csatlakozás támogatásáról, miközben a stockholmi parlamenten belül mostanra már többségbe került a NATO-tagságot támogató álláspont.

Valószínűleg azok után kezdődik meg majd a felvételi procedúra, hogy a június 29-i NATO-csúcstalálkozóra Finnország és optimális esetben Svédország is benyújtja hivatalos csatlakozási kérelmét. A madridi csúcson így meghívást kaphat a szervezetbe a két ország, majd július-augusztus körül a NATO közzéteheti tagsági akciótervét, amely a két új csatlakozó ország belépését készíti elő. Erre válaszul a két aspiráns ország majd megfogalmazza a NATO felé tett vállalásait. Ezzel kapcsolatban várhatóan vitatéma lesz az, hogy miként alakítsák ki a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos finn álláspontot. Előfordulhat, hogy Helsinki ebben a kérdésben a norvég modellt követi, amely szerint Norvégián belül nem engedélyezett a nukleáris fegyverek telepítése. A NATO-n belüli szerepvállalás pontos meghatározása után szeptember, október környékén írhatják alá a csatlakozási szerződést. Ezt követően pedig a jelenlegi 30 NATO-tagállamnak, illetve a két belépő országnak ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződést, ami heteket vehet igénybe, így előfordulhat, hogy a két észak-európai ország csatlakozására december környékén kerül majd sor.

Az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntés szükséges a NATO-tagállamai részéről. Ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április elején azt nyilatkozta: arra számít, minden EU-tagállam üdvözöli majd Finnország csatlakozását a szövetséghez. A finn miniszterelnök és az államfő is úgy nyilatkozott a napokban, hogy nincs tudomásuk arról, hogy bármely tagállam ellenezné Finnország belépését.

Orosz ellenkezés

Az Oroszországgal 1340 kilométer hosszú közös határral rendelkező Finnország NATO-csatlakozásának egyik jelentős következménye lenne, hogy azzal a NATO és Oroszország közötti teljes szárazföldi határ több mint kétszeresére nőne. Emiatt nem meglepő, hogy a NATO-t az orosz határoktól minél távolabb látni kívánó Moszkva fenyegetést lát Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékaiban. A Kreml szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy a két ország NATO-csatlakozása nem hozna stabilitást Európának. Két hete pedig azt nyilatkozta, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor Oroszországnak saját intézkedéseivel "újra egyensúlyba kell hoznia a helyzetet". Kiemelte: ha a két ország csatlakozik, "a biztonságunk szavatolása szempontjából kifinomultabbá kell tennünk a nyugati szárnyunkat". Ugyanakkor azt is mondta, hogy Oroszország nem tekintene egy ilyen lépést olyan mértékű fenyegetésnek, amely arra késztetné, hogy fontolóra vegye a nukleáris fegyverek bevetését. Csütörtökön azonban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese azt közölte:

HA SVÉDORSZÁG ÉS FINNORSZÁG BELÉP A NATO-BA, AKKOR OROSZORSZÁG NUKLEÁRIS FEGYVEREKET CSOPORTOSÍTHAT ÁT A BALTI-TENGER TÉRSÉGÉBE.

Rachel Rizzo, az Atlantic Council think-tank vezető kutatója szerint, ha Finnországot támadás érné Oroszország részéről még a NATO-csatlakozás előtt, a felvételi eljárás időszakában, vagyis akkor, amikor Finnország még nem élvezhetné a tagsággal járó kollektív védelmet, a NATO akkor is készen állna a válaszadásra, miután a katonai szövetség és a két észak-európai állam között már most is igen szoros a katonai együttműködés. Elemzők szerint a csatlakozási eljárás megindítása és a tagfelvétel közötti időszakban az USA, illetve Nagy-Britannia átmeneti biztonsági garanciákat nyújthat a két észak-európai országnak.

A finn államfő az utóbbi hetekben számos nagyobb NATO-tagállam vezetőjével tárgyalt, ahol feltehetően szóba került az is, hogy a katonai szövetség milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani Finnország számára a csatlakozás előtti átmeneti időszakban.