Mi történne, ha Putyin meghalna?

Az orosz elnök egy új törvénnyel bebiztosította magát, így lehetővé tette, hogy újabb két elnöki ciklust töltsön be. Ám sokan úgy vélik, hogy a betegsége miatt meg vannak számlálva a napjai. Egy szakértő most arról beszélt, mi a protokoll, ha Putyin váratlanul meghal.

Putyin az elmúlt hetekben az Ukrajnával folytatott hadi helyzet miatt hívta fel magára a figyelmet. Ugyan korábban is nyomon követték minden lépését, ám a történteknek köszönhetően csak még nagyobbá vált az érdeklődés iránta. Nemrég arra derült fény, hogy Parkinson-kórban szenvedhet, mivel nyilvánosságra került egy olyan felvétel, amelyen remeg a keze. Sőt, az is elterjedt, hogy rákbetegségben szenvedhet – írja az Index.hu.

Fotó: ©ververidis/123RF.COM

Bár Putyin nemrég egy olyan törvényt hozott hatályba, ami szerint további két elnöki ciklusa lehet – így legalább 2036-ig hatalmon lehet, és valószínűtlennek tartják, hogy visszalép –, ám a betegségéről szóló híreszteléseknek hála többen kezdtek el azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha a 70. életévében járó elnök váratlanul meghal. A várható protokollt dr. Sarah Whitmore orosz belpolitikai szakértő ismertette a Mirrornak.

Hónapokon belül új elnökre van szükség

Whitmore kifejtette, hogy az alkotmány szerint Putyin halálát követően ideiglenesen a miniszterelnök, Mihail Vlagyimirovics Misusztyin lépne a helyébe, ám három hónapon belül egy választást kéne kiírni, hogy a nép megválaszthassa az új elnököt. Bár arról hivatalos információ nincs, hogy kit szánnának Putyin helyére, azonban nagyon valószínű, hogy az ideális jelölt Szergej Sojgu jelenlegi védelmi miniszter lenne.

Feltehetőleg egy olyan utódot választanának, aki arra törekedne, hogy jelenlegi formájában maradjon fent az Oroszországi Föderáció, ahogy azt Putyin megálmodta. Sőt, a szakértő azt is megjegyezte, még az is meglehet, hogy új játékos fog feltűnni a színtéren, utalva ezzel arra, hogy korábban Putyin is így jelent meg a politikai életben. Akkor ugyanis még senki nem tudta, hogy kicsoda.

Elég szkeptikus vagyok afelől, hogy lenne bármilyen egészségi problémája; már tudnánk róla. És ha van is neki, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ne tudna hatalmon maradni még évekig

– fejtette ki a szakértő, illetve hozzátette, eddig is különösen nehéz volt Putyin közelébe férkőzni, ami a koronavírus-járvány miatt csak még lehetetlenebbé vált, mivel próbálják mindentől megóvni az elnököt.

Nem először marad titokban

Oroszországban egyáltalán nem szokatlan, hogy vezetőjük egészségi állapotát hétpecsétes titokként kezelik. Erre hű példaként szolgál Leonyid Iljics Brezsnyev, az egykori Szovjetunió vezére, aki élete során több betegségben is szenvedett, ám ezekről semmit nem közöltek. Akkoriban azt tartották, hogy leukémiával, köszvénnyel, emlékezetkieséssel és különböző beszédproblémákkal küzdött. 1975-ben bekövetkező sztrókját követően azonban már képtelen volt arra, hogy vezesse az államot, így ezek a feladatok a belső körébe tartozó politikusokra hárultak. 1982-ben bekövetkező haláláig volt hatalmon.

Hasonlóan titkolták Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko szovjet vezető egészségi problémáját is. Csernyenkót még 1984-ben választották meg, a kórházi szobájából mondott győzelmi beszédet – amit állítólag úgy rendeztek be, mintha az irodája lenne –, ám 1985-ben meghalt, abban az időben pedig sokat nem is közöltek az állapotával kapcsolatban. Bár azóta kiderült, hogy már 9 éves kora óta erős dohányos volt, így betegségei egy része ennek volt köszönhető. Többek között tüdőtágulás, jobb oldali szívelégtelenség, hörghurut, mellhártyagyulladás és tüdőgyulladás is kialakult nála élete során, ám végül krónikus tüdőtágulás, szívmegnagyobbodás, pangásos szívelégtelenség és májzsugor okozta a halálát.