Javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt az átlagos életszínvonal Magyarországon, tavaly mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem és a legszegényebbek jövedelme nőtt leginkább, 5-6 százalékkal az előző évhez képest – egyebek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványából – írja a hirado.hu.
A háztartások egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelme 2015-ben 1,44 millió forint, nettó jövedelme pedig 1,15 millió forint volt, az előbbi 4,8, az utóbbi 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó jövedelmeket alkotó munka- és a társadalmi jövedelmek egyaránt emelkedtek, de előbbi nagyobb mértékben, aránya pedig magasabb lett, elérte a 69 százalékot.
Kincses Áron, a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának helyettes vezetője a kiadvány csütörtöki ismertetésekor kiemelte azt is, hogy a három és több gyerekes családok jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, átlagosan 17,8 százalékkal.
Elmondta: a mélyszegénységben élők száma tovább csökkent, 293 ezerről 185 ezerre, arányuk 3 százalékról 1,9 százalékra mérséklődött, és a jövedelmi egyenlőtlenségek is csökkentek kis mértékben tavaly. Európában Magyarország a közepesnél egy kicsit kevésbé egyenlőtlen országok közé tartozik.
A kutatás szerint Magyarországon 2,541 millióan voltak fokozottan kitéve szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának tavaly, ami a népesség 26,3 százaléka, ami csaknem 2 százalékpontos csökkenés 2014-hez képest. Az összetett szegénységi mutató három halmazt foglal magában: a relatív jövedelmi szegénységben, a súlyos anyagi deprivációban, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőket.
A vezetőhelyettes elmondta: a szegénység kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az alacsony végzettségűek, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma népcsoport esetében is. Különösen kedvező eredménynek tartotta, hogy a legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent.
35 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Magyarország az Európai Unió legszegényebb negyedébe tartozik, hiszen egy főre jutó GDP tekintetében nem érte el az EU-átlag 70 százalékát sem.
Csak a Magyarország után belépett államok – Bulgária, Románia és Horvátország – állnak rosszabbul az Európai Unióban, mint Magyarország – derül ki az Eurostat tényleges egyéni fogyasztást mérő adataiból.
A felső decilis (akiké elképesztő mértékben javult) nélkül katasztrofális a romlás!
Kiknek javult? A felső tizednek ( decilis).
Anno ilyen számítási metodikát adtam volna elő vizsgán, nem lehettem volna elemző statisztikus.
A statisztikai átlag számítás az, amivel a legkönnyebb mindent és annak az ellenkezőjét is bizonyítani. Továbbá az "inflációs ráta" számítás. Ha a rázós tételeket kihagyják, és csak azzal számolnak, hogy olcsóbb lett a toronydaru, meg a LED tv, máris 0 % az infláció.
Ja, hogy az élelmiszer, gyógyszer,szolgáltatások ára nőtt, az más lapra tartozik!
Vak kormány vak statek hivatalnokai kérdés a következő.
A magyarországi hegesztő máshogyan tartja az elektródát hegesztéskor mint a nyugat európai?
Magyar szarvasmarha jobbról balra rág,vagy netán balról jobbra?
Esetleg ebből kellene kiindulni mellé vakerolás jehyett!
"..nőtt az átlagos életszínvonal.."
Tudjuk, látjuk !
De nem ússzák meg, hogy majd meglakolnak érte !
"Nix ugribugri!"
Ugye!
Szemüvegnélkül mily mókásat is tudhat azembőr gyereke!
Új hozzászólás