Jöhet a benzinkút-bosszú – Ránk csapják az ajtót a kutak

Két hetes ultimátumot adott a kormányzat a hazai üzemanyagpiaci szereplőknek: ez alatt az idő alatt a régiós középmezőnybe kell eljuttatni a magyar benzin és dízel árakat. A Mol már meg is tette az első nagy lépést, mindkét terméknél 10-10 forinttal csökkentette kiskereskedelmi árrését, amit a piac többi szereplője is nagyjából lekövetett. A kormányzat a múlt héten a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos relatív árcsökkenés szükségességét jelezte, ami a benzinkutak hasznának visszavágásával valósulhat szerintük meg. A kérdés ennek kapcsán az, megéri-e majd a kutaknak a további üzemeltetés?!

Fotó: freepik.com

Felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakulhat a kisebb, független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik az árrés összehúzása? Megéri az új környezetben üzemeltetni a kutakat? Mi a nagy veszélye a piaci folyamatokba való belenyúlásnak?

„Túl drága" a magyar benzin

Mint ismert, már tavaly október óta kommunikálja a kormány azt a célkitűzését, hogy a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, ezzel kapcsolatban és az erre való törekvésről egy "megállapodást is kötött" a kormányzat az üzemanyagpiaci szereplőkkel. Az elmúlt hetekben nagyon felforrósodott a téma, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is tárgyalt a Mol és a MÁSZ vezetőivel az üzemanyagárakról, ugyanis szerinte a szereplők nem tettek eleget a megállapodásnak.

Ezután egyre valószínűbbé vált a kormányzati beavatkozás, amit a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszerének megszületése követett – Nagy Márton jelezte, hogy ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges beavatkozásnak az üzemanyagpiacon.

A múlt heti kommunikációban konkrét elvárásokat is közölt Nagy Márton, akkor úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb üzemanyagtípusoknál, azaz a 95-ös benzinnél és a gázolajnál a régiós átlagtól való eltérés mértéke előbbi esetében 27 forint, utóbbinál pedig 10 forint literenként, ezt a különbséget kell megszüntetniük az üzemanyagpiaci szereplőknek két héten belül. Erre reagálva a Mol már lépett is hétfőn, az olajcég ugyanis az összes töltőállomásán 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát – az árváltozás tehát nem a nagykereskedelmi árak esése miatt következett be, hanem a cég a saját kiskereskedelmi árrését csökkentette.

Jön a „benzinkutak bosszúja"?

A kérdés, hogy pontosan hogyan is alakulhat a független benzinkutak nyeresége abban az esetben, ha valóban megtörténik a 27 és 10 forintos árcsökkentés a kutakon?

Feltételezve, hogy a benzin esetében 27, a dízelnél pedig 10 forintos árcsökkentés valósul meg a kiskereskedelmi árrés kontójára, ebben az esetben a 4 százalékos marzs 1,52 százalékra zsugorodik, amiből az következik, hogy 1000 fehér kúttal számolva egy benzinkút tiszta profitja havi szinten 1,39 millió forinton alakul. Azzal a becsléssel élve, hogy egy benzinkút üzembe helyezésének teljes költsége körülbelül 300 millió forint, az következik, hogy a beruházás, azaz a benzinkút üzembe helyezése és működtetése mintegy 18 év múlva lesz nullszaldós (300 millió / 16,6 millió forint), de ami ennél is beszédesebb és relevánsabb: a 300 millió forintos beruházást követően havi 1,39 millió forint nyereséget tud termelni a friss feltételek mellett a kút, ami éves szinten mindössze 5,54 százalékos megtérülést jelent.

Ebből az következik, hogy az árrést terhelő árcsökkenést követően nem igazán érné meg a kisebb szereplőknek benzinkutakat üzemeltetni. Jelentősen rontja még a helyzetet, hogy ez a befektetés közel sem olyan likvid, mint például az állampapírpiac vagy a tőzsde, Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője szerint ugyanis nagyon nehéz "kiszállni" a nem jól jövedelmező beruházásból, mert pont azon a ponton vagyunk, ahol már nem lehet pénzzé tenni a tőkét (röviden: ki venne most ilyen áron, ilyen környezetben töltőállomást?). A bezárás esetén pedig még ezt a nagyon alacsony jövedelmezőséget is elbuknák a szereplők – írja elemzésében a Portfolio.

Mekkora baj lehet ebből?

Ha tehát készpénznek vesszük a 27 forintot a benzinnél és a 10 forintot a dízel esetében, akkor elmondható, hogy egy ilyen mértékű árcsökkenés nagyon megnehezítené a kis, független benzinkutak helyzetét, erre a Független Benzinkutak Szövetségének vezetői is felhívták már a figyelmet. Egri Gábor, az FBSZ elnöke rámutatott, hogy veszteséges üzemelésre kényszerítené a kormány a benzinkutakat, ha kizárólag tőlük várná az üzemanyagok árának csökkentését.

Azt pedig már láthattuk hogy milyen következményekkel jár, ha az adott piaci körülmények között nem tudnak (vagy nem akarnak) üzemelni egyes benzinkutak: ez a helyzet könnyen vezethet ellátási nehézségekhez, főleg az olyan régiókban, ahol nincsenek nagy számban jelen a színes kutak és a kisebb, fehér kutak felelnek jelenleg az üzemanyag-ellátásért.

Ráadásul a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy az árakba való kormányzati beavatkozás végével az árrések megemelkedhetnek majd, azaz hosszú távon magasabb szinten fog normalizálódni a magyar üzemanyagár.