Nagy nyomás várható az Európai Unió informális külügyi tanácsülésén Toledóban, a kormány azonban mindaddig nem fog engedni a fegyverszállítások finanszírozásának kérdésében, amíg nem teljesülnek a feltételei – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A tárcavezető arról számolt be mielőtt elindult volna a spanyolországi találkozóra, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy szeretne négyszemközt vagy esetleg az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával hatszemközt tárgyalni majd arról, hogy Magyarország járuljon hozzá újabb több tízmilliárd euró Ukrajnába juttatásához.
"Természetesen ma sem fogok engedni a nyomásnak. Amíg nem kapunk részletes, világos elszámolást arról, hogy mire költötték azt a körülbelül 50-70 milliárd eurót, amit eddig Ukrajnába küldtek, és amíg az OTP-t le nem veszik a háború úgynevezett nemzetközi szponzorainak listájáról Ukrajnában, addig szó sem lehet arról, hogy újabb pénzekről döntsünk fegyverek finanszírozására vagy bármire Ukrajna vonatkozásában" – szögezte le.
Aláhúzta: "az nem megy, hogy egyrészt arra kérik Magyarországot, hogy az adófizetők pénzéből küldjön Ukrajnába, másrészt eközben a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartják a legnagyobb magyar pénzintézetet, ahol hárommillió ember vezeti a számláját".
"Mindenki érzi, mindenki látja, mindenki tudja, hogy ez nonszensz, és mindaddig, amíg ezt a nonszensz helyzetet nem számolják fel, addig mi nem vagyunk hajlandók semmiféle pénzügyi kérdésről tárgyalni" – hangoztatta.
Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ennél a napirendi pontnál várhatón ezúttal is mindenki a háborúról fog beszélni, egyedül ő fog a békéről. "A béke hangját, a béke iránti vágy hangját erősíteni kell, mert világos, hogy minden nappal és minden egyes fegyverszállítással az eszkaláció veszélye egyre súlyosabb" – figyelmeztetett.
"Minden egyes nap, ami háborúval telik, és minden egyes, Ukrajnába szállított fegyver újabb emberek halálát okozza, és mi ezt szeretnénk megakadályozni" – tette hozzá.
A miniszter tudatta, hogy a napokban lezajlott gaboni katonai puccs is téma lesz az ülésen, és kiemelte, hogy három év alatt immár ez a nyolcadik hasonló hatalomátvétel Afrika középső és nyugati részén.
"Minden egyes ilyen puccs az instabilitás veszélyét hordozza, s pontosan tudjuk, hogy ha egy-egy afrikai országban, egy-egy afrikai térségben instabilitás uralkodik, akkor az nagyon könnyen újabb migrációs hullámok kirobbanásával járhat" – fogalmazott.
"Ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió, Brüsszel végre világosan beszéljen. Hagyja most már maga mögött a migrációpárti politikát, és végre tegyük világossá, hogy Európába csak legálisan lehet bejönni" – hangsúlyozta.
"Ha Brüsszel tovább folytatja a migrációpárti politikáját, akkor olyan nyomás nehezedhet majd az európai kontinensre, amelynek kivédése nagyon nehéz lesz, és különös erőfeszítést követel ez azoktól az országoktól, amelyek az Európai Unió külső határát védik" – fűzte hozzá, majd aláhúzta, hogy Magyarország is ilyen ország, a hatóságok idén eddig több tízezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, miközben az érkezők egyre erőszakosabban viselkednek.
"Mindent megteszünk azért, hogy az Európára háruló migrációs nyomás csökkenjen, Magyarországra csakis legálisan lehet bejönni, nem engedünk be illegális migránsokat, és ma is ki fogok állni amellett, hogy a migrációpárti politikát az Európai Uniónak végre be kellene fejezni" – összegezte a miniszter.
És, hogy mi köze van a szomszédos államnak ahhoz, hogy az OTP-nél több millió magyar nyitott számlát, azt már Pjotr sem tudná megmagyarázni. Ami bajuk van az ukránoknak ezzel a pénzintézettel, abba viszont a magyar államnak nincs beleszólása.
Én elhiszem, hogy Magyarország nagyhatalom - amatörizmusban, tolvajlásban és sunyiságban mindenképpen - , és tény, hogy az Orbán-kormányt nem tisztelik azok a jelentéktelen kis államok, amelyeknek a pénze nélkül felfordul és önkívületi állapotba kerül a a kabinet, de a téveszméket kergetők, hazaárulók, paralel bűnözők törvényszerű sorsa a ki- és a megvetettség.
A béke ügyét pedig rá kell bízni azokra a társadalmakra, amelyek értik, élik e fogalom erkölcsi mibenlétét.