A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevezte a következő három év tétjének és feladatának Orbán Viktor a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által szervezett szerdai emlékkonferencián, a Parlamentben. A polgári Magyarország berendezése – úgy, ahogy azt 25 éve "közösen megálmodtuk" – nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt – fogalmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.
Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. "Ez a munka is ránk maradt" – jegyezte meg. Orbán a rendszerváltás körüli időszakról is megemlékezett, ám utána rátért a 2000-es évek eseményeire.
Az egyértelmű töréspont azonban 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia – mondta a miniszterelnök.
Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". Ki gondolta volna 1994-ben, hogy "a mi politikai közösségünk" hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat? – kérdezte, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.
A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással "reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk". Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az "adósrabszolgaságból", a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF "hazaküldését". Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is – tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely – emelte ki – nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára.
"Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" – fejezte be Orbán Viktor.
De aki nem gondolkozik, aki érzelmi alapon politizál és dönt és akinek anyagi, hatalmi érdeke úgy kívánja az bármikor felcseréli a tisztességes lehetőséget bármilyen diktátorral.