Rendkívüli hír: Magyarország és Lengyelország kompromisszumot kötött Németországgal a vétó visszavonásáról a Bloomberg szerint

Létrejöhetett a Budapest-Varsó-Berlin alku az uniós költségvetés ügyében. Feltehetően a jogállami a mechanizmust elfogadják, de alkalmazását befagyasztják az uniós bíróság döntéséig.

Kompromisszumot kötött az Európai Unió soros elnökségét ellátó Németországgal a két vétót bejelentő tagállam, Lengyelország és Magyarország a Bloomberg hírügynökség szerint. Az alku részletei nem ismertek, annak feltételeiről csupán a lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozott az amerikai hírügynökségnek és más újságíróknak.

Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettesre hivatkozva a Bloomberg arról ír, hogy Magyarország és Lengyelország kompromisszumot kötött Németországgal a vétó visszavonásáról – számolt be szerdán az Euronews.com. A megegyezés részletei egyelőre nem ismertek, egy esetleges alkut az összes tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A két ország azért fenyegette vétóval az uniós helyreállítási alapot és a költségvetést, mert az Európai Unió a jogállamisághoz kötné a kifizetéseket.

Közben a 444.hu cikke szerint a lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta szerda reggel, hogyan oldhatják fel a csütörtök-pénteki EU-csúcson a patthelyzetet, amit a jogállamisági mechanizmus bevezetésének európai igénye, és az erre adott magyar – lengyel vétófenyegetés okozott. A lap szerint valószínűsíthető, hogy a tervet a vétózni készülők részéről kedd este hagyták jóvá Orbánék Varsóban, az ajánlatot pedig a német kormány és az Európai Tanács elnöke dolgozták ki.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő találkozója Varsóban 2020. december 8-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A megegyezés értelmében a jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azonban a mechanizmus alkalmazását befagyasztják – teszi hozzá a 444.

A lengyel és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az EU bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem használják.

A legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával. Ez a 444 korábbi információi szerint, és most a lengyel RMF értesülései szerint is

jelentős követelése volt a magyar miniszterelnöknek.

A mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet hagynak jóvá a tagállami vezetők a hétvégi csúcson. Ebben biztosítékot adnak, hogy csak akkor vetnek ki szankciót, ha olyan problémát látnak, amely szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével. A lengyel lap a biztonsági garanciák között említi, hogy ha egy tagállamot szankcióval akarnának a többiek büntetni a mechanizmus alapján, akkor az kérheti majd, hogy a szankció élesítése előtt tartsanak politikai vitát a témában a következő EU-csúcson.

Frissítés:

Közben a Portfolio híre szerint egy vezető lengyel kormányzati forrás a Reuters-nek már úgy fogalmazott:

Elfogadta a magyar és a lengyel kormány a német soros elnökség javaslatát a költségvetési vétóvita rendezésére és most a javaslat arra vár, hogy többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is elfogadja a kialkudott kereteket 

Mivel délelőtt Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy egy olyan megoldáson dolgoznak, ami a magyar és lengyel vétó kiiktatását célozza azzal együtt, hogy a jogállamisági mechanizmushoz sem nyúlnak hozzá, így a lengyel kormányforrás áttételesen azt mondta, hogy

a két ország elállt a vétófenyegetésétől.

Forrás: euronews.com, 24.hu, 444, Telex, Portfolio