Kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet a birtokában levő szakképzési koncepcióra hivatkozva.
Kompetenciatesztet vezethetnek be az általános iskolásoknak – jelentette a Magyar Nemzet.
A lap szerint a birtokába jutott szakképzési koncepció a tervezett intézkedések között említi a pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés bevezetését, a megfelelő középiskola-típusba való bejutást pedig ennek teljesítéséhez kötnék.
Hozzátették, a felmérést a hetedik évfolyam végén, a kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadikban végeznék el.
95 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Az politikus- alkalmasságin azt mérik , melyik a leg.gcibb... ja.. az a minisztárunk...no, de politikus csak az lehet, aki átmegy a g.citeszten. Csak nem tudom még ki csinálja, minisztár, vagy az aki köztudatba hozta eme "szép" szavunkat
Ha belegondolok, annak idején is lett volna ilyen, ezek a törvényhozók
szippantós kocsira főcsővezetőnek se lennének csak alkalmasak !
Mindenbe beleugatnak, mikor és hol vásárolhatsz, mit tanulhatsz...
Ezt az új ötletet is el fogják cseszni, de ennek már a gyerekek fogják meginni a levét.
Így termelik ki az elitet, megszabják kinek a gyereke mehet egyetemre, főiskolára. Nem lesz baj ha IQ light a kölök csak a szülőknek legyen sok sok pénze és politikai befolyása. A másik pedig hiába zseni ha a szülők szegények...bocsánat, szegények nincsenek csak nehéz körülmények között élők!
aztán a gimisek mesélik, hogy bizony némelyiknél komoly szövegértelmezési, helyesírási gond van, a matekról nem is beszélve.
ez kinek jó?
Mellesleg hol demokratikus ez? És a szabad választás lehetősége? A nagyon kemény iskolákba amúgyis felvételit kellett írni, az bőven elég volt, a gyerek legalább megpróbálhatta...de így?
persze a másik fél véleménye is elgondolkoztató...nem is csodálom, hogy életúntak.
szóval itt valami nagyon nem jó...
Ez így igaz. De tovább gondolva e témát, minél magasabb végzettsége van az egyénnek, annál inkább egyféleképpen gondolkodik a többi társával, mert az iskola egyfajta gondolkodásra késztet. Ha összegyűjtik az egyforma mentalitásúakat, illetve kiszűrik a renegátokat, ezután még tudatosabban alakíthatnak ki kis Bíbó kollégiumokat, egy bizonyos célra felhasználható egyedeket.
"Orsós János, akit a telepen Malu néven emlegetnek, feleségével, Marival neveli hét gyermeküket a György-telepen – a legkisebb 4, a legnagyobb 18 éves. Négy lányuk és három fiúk van, bár Jánosnak el kell gondolkodnia a nemek arányán. A gyerekek közül két lányának, Briginek és Hajninak aktuális most a továbbtanulás – mindketten a pécsi Gandhi Gimnáziumba jelentkeztek, ez Magyarország és Európa eddig egyetlen roma nemzetiségi középiskolája. Ha felvételt nyernek, Brigi belügyi rendészetet, Hajni pedig szociális gondozást szeretne tanulni. „Nem is tudom, hogy miért akar a Brigi rendőr lenni, olyanokat kéne bevinnie, mint én” – viccelődik János, aki a telepen működő Máltai Szeretetszolgálat főhadiszállásának karbantartója."
Igy szerintem, az egyetemeken is a hasonló családi hátterü diákok képeznek inkább egyfajta gondolkodást (természetesen itt nem igazán a politikai hovatartozásra gondolok, ami ugyan lehet egy kis része).
Ha többet lehet tudni a tervezetről, akkor tisztábban fogunk látni és akár támogatható vagy érvekkel támadható lesz. Persze ha jósolni kell, akkor ezt is lefogják nagyolni, kapkodni, mert gondolom szakmai egyeztetés itt sem volt, csak ötletelés, hogy ebbe az irányba kell menni oszt majd lesz valahogy.
Szóval egy éretlen tizenéves gyerek hozzáállása -és tudatlansága (vagy tudása) fogja eldönteni, hogy mi lesz majd belőle...az igen...
A család, a nevelés bizony sokat számít még 14 éves korban is, de utána már nem annyira. Átkerül egy "felnőttebb" környezetbe, ahol mások az elvárások, és bizony a közösség is formálja a jellemet.
Ha a jövőben felmérés alapján kell eldönteni, hogy melyik gyerek mivé legyen, éppen ez lehet a lényege, hogy hasonlókat a hasonlókkal.
Ezt nem úgy hívják, hogy szegregáció?
A közösség már jóval korábban formálja a jellemet. Négy éves kis unokám például visszafejlődik az óvodában. Itthon már egy éve hosszú gyermekverseket, meséket fúj kívülről, együtt énekli a Kaláka együttessel a Radnóti feldolgozásokat. (Nagyon élvezi ... és tudja is, hogy miért "alszik a pók a falon"). Oviban meg még ott tartanak, hogy: " egy kis dombra lecsücsülünk . .." Óvoda pedagógus szerint a "gyengébbekhez" kell igazítani az elvárásokat. Pályaválasztás előtt álló kamaszok hamar észreveszik, hogy a kevesebb is elég és ha a tanárok nem noszogatják, leragad az alacsonyabb és számára könnyebb szinten. Na, itt van dolga a családi nevelésnek.
Ja, és viselkedni is! (Már akik nem hozták otthonról e "tudományt".)
ez a szó nagyon fontos..neveltek..
elismerem, nem ilyen egyszerű a képlet, mert nagyon sok szülő egyedül próbálja nevelni a gyerekeit..ráadásul olyan korban élünk, amikor nagyon fontos a látszat.. az aktuálisan menő sportcipő, nagyteljesítményű mobil, tablet, laptop... ezek sajnos elkerülhetetlen kiadások...
de még jobban kell(lene) az esti beszélgetés, vagy a szombat-vasárnapi röhögcsélős, pletykálós, nameséljmivanasuliban?...ilyen háttérrel sokkal jobban veszi a gyerek az akadályokat...
sajnos az én családomban ilyennel nem nagyon dicsekedhetem...ezt dobta a gép.
hogy mi lesz ennek a vége, lövésem sincs...
én emlékszem rosszul? gyerekkoromban valahogy úgy volt, hogy hat évesen beültünk a lehetetlen festett padokba, tintába mártogattuk a tollunkat, de karácsony környékén már kórusban olvastunk..év végére komplett volt az írás-olvasás..
aztán nyolcadik után gimibe, technikumba, (duális)szakmunkásképzőbe ment az osztály..később volt aki továbbtanult, aki nem az katonának, vagy dolgozni ment...
(mert az ipari-tanulók két napot iskolában, a többit gyakorlaton töltötték...ezt találták most fel, mint duális oktatást)
de most mintha..nem találnák az emberek a helyüket..
Matek az mindig ugyanaz, bár a kisebbik fiam már elsőben matek "szakos" lett, és akkor én is kénytelen voltam megtanulni szorobánnal számolni. :)
Tudod, azért nem lenne baj, ha a mai gyerekek is olvasnának.
@Mirabilis: Elég régóta mondogatják különféle megfogalmazásokban, hogy csak melósokra van szükségük! Lehetetlen, hogy eddig nem vették észre az emberek!
@wagabund: Bizony, első végén legfeljebb a q, x betűkkel nem foglalkoztunk, de már olvastunk, a számtan alapjait tudtuk, másodikban pedig minden óra előtt a szorzótáblát szajkóztuk.
Nem értem, miért volt ez rossz?
Sok hülyeséget tanítanak manapság, de az igaz, hogy egy bizonyos alapműveltség mindenkinek kell! Ja, és nevelés!
Fentiek akkor is igazak, ha változott a világ, és sok másfelé irányul a figyelmünk. De ha egy háznak nincs alapja, az előbb-utóbb összedől!!!
13 éves gyerekek még éretlenek a döntéshez!
Ne korlátozzák, ne szóljanak bele a 13 éves gyerekek életébe,hagyják azt az iskolára tanárokra, szervezzenek tájékoztató előadásokat a lehetőségekről a gyerekeknek!
A másfél éves fiam a bátyjával együtt elgyalogolt ...
a könyvtárba? (Persze, velem együtt.)
Ezért nem jó, ha országosan bevezetnek egy ilyen tesztet, ami majd meghatározza a gyerek életét, hiszen mi a biztosíték arra, hogy ez tényleg segít, és nem a "verseny" számít majd, esetleg csak egy letörölhetetlen "stigmát" rak a gyerekre.
A pályaválasztás előtti képességfelmérések hasznosak is lehetnek, hiszen a gyerek nincs mindig tisztában a saját határaival. Ezért magát a tesztet jónak tartom, de csak, ha egyedül a gyerek és a szülei ismerik meg az eredményt, és ez a döntést segíti.
Ez jó lenne, mert egyre kevesebb gyerek tudja eldönteni 14 éves korában, hogy mit tanuljon, és gondban van ő is, a szülő is.
Az iskolapadból nem mindig látszik, hogy melyik szakma milyen a gyakorlatban. Memória és szorgalom kérdése megtanulni a jogi könyvekből az elméletet, és egy egészen más kompetenciát igényel felállni a tárgyalóteremben, mint ügyész, vagy bíró, és egy embernek a szemébe mondani az ítéletet.
Az általános műveltségbe is annyi mindennek kéne már beleférnie, egyre többet tudunk a világról, a történelmünk is "dagad", így esélytelen mindent tudni és értelmetlen is, hacsak nem műveltségi vetélkedőkben szeretnénk megkeresni a napi betevőt.
A magoltatás helyett inkább a tudás, a tanulás iránti vágyat kell felébreszteni!
Ha sikerül, akkor felnőttként is képezni fogják magukat az emberek - nem feltétlenül az oktatási rendszer keretein belül, sőt - de legalábbis nyitottabbak lesznek a világra.
A saját diákéveimre visszagondolva a jó példák mellett eszembe jut, hogyan utáltatta meg velem hosszú évekre a középiskolai tanárom a történelmet (nála a tanítás 45 perc tollbamondás volt. De legalább megtanultam úgy írni, hogy közben nem figyelek oda...), vagy hogy miért kellett egy adott verset órákig magolnom, ahelyett, hogy ugyanannyi idő alatt több tucat másikat elolvastam volna...
Emlékezzetek vissza, az első kormányzása alatt azon "dolgozott", hogy Magyarország a diplomások országa legyen. Levitte a ponthatárokat csak azért, hogy mindenkinek esélye legyen a tovább tanulásra.
Most meg szintfelmérőt csináltat? Akkor ez a felsőoktatás redukálása. Ennek viszont egy előnye van, hogy értelmi alapokra helyeződik a közép- és felsőoktatás.
,,Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen."
igen, ez pontosan így volt..eleinte lehetett a szorzótáblára pislantani, de később már fújni kellett oda-vissza...
egy életutat határozott meg sokunknál, hogy elsőben-másodikban a tanítónéni alapos munkát végzett-e?
én csak tisztelettel tudok gondolni az összes tanáromra...még akkor is, ha kaptam egy-két körmöst..
de megtanultam hibátlanul írni-olvasni, és praktikusan számolni(is)
(a billentyűzet évtizedek óta csak két ujjal megy)
Legtöbb gyereknél 14 évesen még nem lehet tudni, hogy mire lesz képes. Onnan ezer felé vezethet útja különböző felsőoktatási intézményekbe. S ha mégse, legalább az alapműveltsége megvan, ami a későbbiekben még hasznos lehet.
Igen, olvasni öröm, kikapcsolódás és látókör növelés ami a szókincs fejlesztéssel jár.
Az én felmenőim is ezt tették, plussz rejtfényt fejtettek. Ezt örököltem én is. Lehet, hogy ez akkori világnak volt köszönhető,- amikor még hétfőn nem volt adás-, de megérte.
Mostanság is találok alkalmat az olvasásra. A mai generációt a média butítja el. Ők teszik szűk látókörűvé a felnövekvő fiatalokat.
Melyik szóra gondolsz?
Miért is veszik fel ??? Talán azért mert évről- évre kevesebb a gyerek ,de évről-évre több a tanár. A gyerek meg nem számít, !!!???
Bűn rossz a közoktatásunk. Ezt kellene megjavítani, de nem ez történik.
A mi közoktatásunk hiányt mér. Azt, hogy melyik gyerek mit nem teljesít jól, miben marad el. Elítél, levon egy maximális pontszámból, ami most az 5-ös. A gyerek folyamatosan azt éli meg, hogy nem teljesít jól, ha nem kap 5-öst. Egy idő után az a gyerek, amelyik ezt nem éri el, legyint egyet, és már nem is akar. Védekező technika ez, a belső énjét, lelkét védi, mert ki akar naponta kudarcokat átélni? Kifelé pedig feladja!
Nem azt mérjük, hogy melyik gyerek miben jó, és nem azt építjük, mindig magasabb szintre emelve. Sok tehetséges gyerek veszik így el. A másik hiba, hogy a magyar nyelv és a matematika készség meghatározó. Miközben lehet, hogy a kreativitása kiemelkedő, lehet, hogy élsportolói tehetsége van... stb.
Nem gondolom, de azt sem gondolom hogy a gyengébb képességű ( "kettes")v agy lusta tanulóknak gimnáziuban lenne a helye.
Vajon a középiskolákba fevett gyengébb képességű ( "kettes")vagy lusta tanulók
hogy élik meg azokat a hónapokat amikor kínlódva próbálnak ( vagy nem is próbálnak)
lépést tartani a többiekkel.
Nem jobb lenne ezeknek a gyerekeknek , egy a képességeiknek megfelelő iskola.
Ott nem kellene "törést" szenvedniük
"Miközben lehet, hogy a kreativitása kiemelkedő, lehet, hogy élsportolói tehetsége van... stb. "
Természetesen lehet ! De lehet az középiskola és diploma nélkül is,h a ahoz nincs elég
szorgalma vagy tehetsége.
Ha elfogadod, hogy a jeles nem mindig jeles, akkor fogadd el azt is, hogy a kettes sem mindig kettes. Ugyanis ha ekkora arányban alulteljesítenek a tanulók, mint ma, akkor nem a tanulókban van a hiba.
Ráadásul, ha a szakmunkásképzés "felemelése" a cél, az a nézet eleve leértékeli ezt a réteget, hogy oda a kettes tanuló is megfelel! Az nem szakmunkás lesz, hanem egy szalag mellett álló betanított munkás, egy droid. Lehet, hogy ez a cél?
:D
Érdekes, úgy gondoltam, sokkal fiatalabb vagy,
(talán a nick-ed miatt rájöhettem volna,
hogy kb. az én korosztályomhoz tartozol),
no, de nem ez a fontos.
Amikor az általános iskola elvégzése előtt fél évvel
el kellett döntenünk, ki mi akar lenni, én közöltem a szüleimmel és az osztályfőnökömmel, hogy Ipper Pál szeretnék lenni.
Az apámnak is volt egy kérdése, ...:) de azt mondta, azt csinálok, amit akarok,
meg amit az of.mond. Az anyám meg azt mondta, mindegy, hová megyek, csak tanuljak.
.
A fiam (és én is) kényszerhelyzetben voltunk, bezárták a sulinkat.
A büdös kölök értelmes, ezért szerettem volna, ha többre viszi, mint én,
--ahogy az én szüleim is azt akarták, hogy többre vigyem, mint ők--ezért
három "menő" suliba is jelentkeztünk.
Egy élmény volt, hogy mind a háromba felvették volna, ha
* ismeri a Thalész tételt.
Nem ismerte, mert nem tanulta, de megcsinálta a maga módján.
Nos, mivel ezt akceptálta a suli, úgy gondoltam,
jó lesz neki az ország egyik akkori/mai elit sulijába járnia.
(Titokban azt reméltem, hogy orvos lesz, de amikor a választott második nyelvként nem a latint, hanem a spanyolt választotta, feladtam.) Hozzá kell tegyem, nem voltam már csitri, amikor megszületett a srác, de mégsem tudtam, merre is irányítsam. Igaz, hogy akkor 12 éves volt, és az új iskolájának a kapuján alig érte el a kilincset.
Hogy jól jártunk-e, hogy elit gimnáziumot végzett el a srác, ám nem tanult tovább???
Talán több ambícióval...
...de az esélyt meg kell adni mindenkinek!
Egyetlen pszichomókus sem lehet okosabb, mint egy szülő, ha a gyereke jövőjére gondol. Már pedig a saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy nem,
nem tudja sem a gyerek, sem a szülő, sem a pszichológus, mivé válik valaki.
Tudom miről beszélsz. A napokban dugulás volt a fürdőszobában. Google oldalakon böngésztem trükkök után, négy - ötféle drága elhárítószert vettem (kb.3.000 Ft), de nem sikerült megoldani. Telefonáltam szakinak. Húsz perc múlva ketten jöttek. 7 - azaz hetes percig tartózkodtak a helyszínen. Dugulás megoldva, 4.000 Ft zsebre, két jó tanács a továbbiakra vonatkozóan és közölték nem volt bonyolult eset, ezért ilyen olcsó. (Mondták több helyre várják őket.) Hol keres egy két diplomás bölcsész ennyi idő alatt, ennyi pénzt?
"Hol keres egy két diplomás bölcsész ennyi idő alatt, ennyi pénzt?"
De hol kell hétrét görnyedv, a trutyiban keresnie a hibát egy bölcsésznek ?
Na ! ez így igaz !!!
Talán ha a pedagógusok több figyelmet fordítanának a diákokra, talán ha a szülő is több figyelmet fordítana a gyermekére.
"Ráadásul, ha a szakmunkásképzés "felemelése" a cél, az a nézet eleve leértékeli ezt a réteget, hogy oda a kettes tanuló is megfelel! "
Na ,ez nem igaz !!! A kettes tanulóból soha nem lesz autószerelő,esztergályos stb...stb.
Azt hiszem nem érted vagy nem akarod értni amit (tegnap, 10:54 ) írtam.
Naaa?
Szakmát meg max. a hajléktalan szakiktól lehet ellesni fekete munka közben- az iskolákban már nem lehet megtanulni
max laikusként mondom, pl. bizonyos szakmákban nélkülözhetetlen!
ehhez nem biztos, hogy felsőfokú végzettség kell! csinálják jól!
Sőt! Egy közepes képességű esztergályos is hasznosabb, mint egy közepes képességű miniszter.
Új hozzászólás