Orbán: a magyarok újra elhiszik, hogy többre képesek

A telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A magyarok ma már újra elhiszik, hogy többre képesek, mintsem hogy ügyesen lavírozzanak és alkalmazkodjanak; Magyarország ma már nem csak mer gondolkodni, hanem időnként mer magyarul gondolkodni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén.

A kormányfő hozzátette: ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetéstámogatási rendszeren, a külpolitikán, a határvédelmen vagy a migrációs politikán is.

A saját logikánkat követjük, ehhez jó adottságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyelvünk és egyedülálló az észjárásunk

- jelezte.

Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: politikusként ebben látja az innováció lényegét.

Kiemelte: a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadarnak köszönhetően Magyarország gyorsan a távközlés élvonalába került. Ez az Ericsson alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911-ben az első külföldi beruházó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt – idézte fel Orbán Viktor. A magyaroknak ez történelmi pillanat volt, több mint 100 éve stratégiai szövetséget kötöttek a svédekkel, akkor talán egy lépéssel a világ előtt járva – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: ugyanilyen lépéselőnyt szeretnének kialakítani most, amikor forradalmi átalakuláson megy keresztül az egész világ, és a telekommunikációs szektor.

Orbán Viktor biztató jelnek nevezte, hogy a magyar gazdasági fejlődés közel negyedét az elmúlt években a digitális gazdaság adta. Ez a szektor már most stratégiai jelentőségű – folytatta, hozzátéve:

kellene még néhány ezer exportképes kkv, és mintegy tízezer fiatal mérnök és informatikus is.

Hangsúlyozta, hogy ezért támogatták és támogatják az ágazat növekedését: 2010-2014 között több mint 1100 cég fejlődését segítették, 2014-2021 között pedig minden eddiginél többet, közel 130 milliárd forintot fognak fordítani a telekommunikáció fejlesztésére, több mint 8 ezer céget elérve. Eddig 11 ágazati szereplővel kötött stratégiai megállapodást a kormány, ezt a munkát folytatják – közölte.

Már új gazdaság-filozófiai irányzatként beszélnek a "dataizmusról", az információáramlásról és a technológiáról, amely új korszakot nyitott a 21. századi emberiség történetében.

"Magyarország vezetőinek nem csak a politikában, de a gazdaságban, a tudományban, a szellemi életben is meg kell érteniük, hogy aki helyt akar állni a jövőért folytatott küzdelmekben, meg kell tanulnia a hajózást a globális adatfolyamok, az információáramlás óceánján"

- mutatott rá a miniszterelnök.

A magyar kormány a gazdaságpolitikában emellett a jövő mellett kötelezte el magát: hódítói és nyertesei akarnak lenni az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál. Azért hozták létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a magyarok is ott lehessenek a jövőt felfedező és meghódító nemzetek között. Kijelentette: megértették, hogy a jövőben azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek felkészítik munkavállalókat és vállalataikat az új technológiák alkalmazására.

Rámutatott arra is, hogy a rendszerváltozáskor az Ericsson nem összeszerelő üzemet, alkatrészgyárat hozott létre Magyarországon, hanem azonnal szoftverfejlesztő-központot alapított. Villámgyorsan felismerték, hogy a magyar szellem igazi európai minőséget képvisel, már 1992-ben a BME-vel laboratóriumot létesítettek a nagysebességű hálózatok kutatására – idézte fel a miniszterelnök. Az Ericsson korábbi elnökének válasza szerint az Ericsson oda költözik, ahol a tudás lakik – Magyarország mindig is a tudás otthona volt – húzta alá Orbán Viktor.

A kormányfő azt mondta: büszkék arra, hogy a Duna-parton a Műegyetem és az ELTE közvetlen szomszédságában kapott helyet az Ericsson egyik legnagyobb k+f központja, Magyarország egyik legkorszerűbb és egyik legnagyobb szerverterme, és az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson garázs is.

Közölte: vezérigazgatóval folytatott tárgyalásaik szerint négy dologgal tehetik sikeressé a stratégiai szövetségüket, ezekkel lépéselőnyre tehetnek szert a globális versenyben. Ezek együtt Európa kevés országában vannak meg: a kiváló szakemberek, nagy tudásbázison alapuló modern oktatás, a k+f kormányzati szintű támogatása és az ágazat iránt elkötelezett költségvetési politika – összegezte Orbán Viktor.