Vészjósló víziót fest Matolcsy: jön a többpólusú világrend és a forradalom

A koronavírus okozta súlyos válságot ugyan átvészelte a világ, de a nyomában megjelent a magas infláció – egyebek mellett erről beszélt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

A kamatemelési ciklus 2022-ben is folytatódik

– szögezte le, ahogy arról már mi is beszámoltunk.

Matolcsy György szerint a 2008/2009-es pénzügyi válság tanulságaiból okulva a gazdaság irányítói most két területre fókuszáltak:

a munka- és a hitelpiacokra.

Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a munkanélküliek aránya csökkent, a megtakarítások  növekedtek, miközben a hitelpiac is aktív maradt.

Ennek azonban a fejlett világ országaiban az lehet az ára, hogy az államadósság mértéke a 2019-es száz százalék körüli GDP-arányos szint után 2021 végére meghaladhatja a 120 százalékos értéket, miközben a világ jegybankjai korábban nem látott pénzbőséget teremtettek.

Innen egyenesen következett az infláció gyors emelkedése.

Az infláció könnyen öngerjesztővé válik. E tekintetben fontos szerepe van a központi bankok fellépésének. Az Európai Központi Bank (EKB) most története legnagyobb dilemmájával szembesül. Miközben az infláció a gyorsan növekvő balti országokban a nyolc-kilenc százalékot is meghaladja, és már Németországban is hat százalék, Dél-Európában mindössze két–négy százalék. 

A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy látja, hogy a világgazdaság elmúlt fél évszázadát meghatározó működési modell elérte korlátjait. Az éghajlati, a demográfiai, a technológiai és a geo­politikai trendek változása egyaránt azt jelzi, hogy egy új korszak felé tartunk. A természeti környezetünket nem lehet büntetlenül kihasználni.

A társadalmak öregedése mindenütt a növekedés ellen dolgozik. A hiperglobalizáció időszakát újból felváltja egy többpólusú világrend, miközben a digitális forradalom is rakétasebességgel halad előre. Az átmenet ára a nagyobb bizonytalanság és a megemelkedő infláció, ezek megfelelő kezelése érdekében a tartósan magasabb kamatokkal is együtt kell élnünk.

A jegybankok első számú ellensége az infláció

– húzta alá Matolcsy György. Ez ellen a kamatok emelésével lehet a leghatékonyabban védekezni.

Fontos, hogy a monetáris politika kiszámítható, a jegybank lépései pedig hitelesek legyenek, ugyanakkor a gyorsan változó közegben kellően rugalmasok legyünk. A júniusban megkezdett, kiszámítható alapkamat-emelési ciklus 2022-ben is folytatódik egészen addig, amíg az inflációs kilátások ismét fenntarthatóan a háromszázalékos cél közelébe nem süllyednek.

Ebben a legvészjóslóbb az, hogy ez a csodafegyver amelyet továbbra is folytatni akarnak már többször elbukott, hiszen mélypont közelébe került a forint

A nyáron megkezdett jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően a forint-euró árfolyam elbúcsúzott a 360-as szintektől, az árfolyam egészen 345-ig csökkent. Ám környező országok jegybankjainak kamatemelésivel a forint elvesztette vesztette relatív előnyét, az euró ára újra 360 forintos sávba emelkedett.

Tovább rontott a helyzeten a vártnál sokkal rosszabb októberi inflációs adat, amikor is az árak 6,5 százalékkal emelkedtek. Az elemző szerint csak a benzinár befagyasztásának köszönhetően nem emelkedik 7 százalék fölé novemberben az éves árindex.

2010-ben 270 forint volt az euró ára, ami most kis híján 370 forintba kerül, vagyis 12 év alatt a forint az euróval szemben

35 százalékkal értékelődött le, ami jelentős értékvesztés a V3 tagállamok devizáival összevetve.

Forrás: Index/MagyarNemzet