Így nem születtek meg a magyar gyerekek

Ratkó Anna egészségügyi miniszter 1953-tól súlyosan korlátozta a terhességmegszakítást, 1956 júniusától viszont az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték a művi abortuszt. Az 1959 és 1973 közötti évek mindegyikében több terhességet szakítottak meg, mint amennyi gyermek ezekben az években világra jött. A kisgyerekek három éves koráig járó gyermekgondozási segély (gyes) 1967-es bevezetése után lassan változott a trend, s 1974-től bár változó mértékben, de a születések száma minden évben felülmúlta a terhességmegszakításokét. Az 1990-es évek közepén mért csaknem 79 ezer művi vetélés száma az ezt követő két évtizedben kevesebb mint felére, 30,4 ezerre esett 2016-ig - derül ki a KSH napokban publikált elemzéséből. A 100 élveszületésre jutó művi vetélések száma 1964-ben tetőzött 140 terhességmegszakítással, 2016-ban ennek a mutatónak az értéke 33 volt, vagyis minden három születésre eset egy művi vetélés.