Január 9-én, hétfőn robbant a hír, hogy az unió döntéshozó és végrehajtó szerve, az Európai Unió Tanácsa felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ programban.
Az Európai Unió ugyanis nem köthet új pénzügyi megállapodást azokkal a 2021 után létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, amelyeket a magyar állam az érintett egyetemek – például a Budapesti Corvinus Egyetem, a Soproni Egyetem, a Debreceni Egyetem, a MOME, a Semmelweis Egyetem és további 16 felsőoktatási intézmény – vagyonának és büdzséjének kezelésére hozott létre új törvények és törvénymódosítások révén.
Illusztráció: 123rf.com
A döntésről az illetékeseket már decemberben értesítették, de ők olyan mélyen hallgattak a Magyarországra irányuló Erasmus-pénzek befagyasztásáról, hogy maguk a felsőoktatási szereplők is a sajtóból tudták meg: a jogállamisági mechanizmuson megbukott magyar kormány miatt eleshetnek a nemzetközi pályázati lehetőségektől. A EU tanácsi határozat kétélű fegyver: egyszerre szankcionálja a magyar állam túlkapásait megtestesítő felsőoktatási intézményeket és fosztja mejg hazai diákok sokaságát attól a lehetőségtől, hogy a korábbi évekhez hasonlóan egy-két félévet külföldi felsőoktatási intézményekben töltsenek (az Erasmus program az elmúlt 25 évben 87 ezer magyar diáknak tette lehetővé, hogy külföldön tanuljon).
Mint azt a tagállamok kormányainak képviselői 2022. december 15-i határozatukban kifejtik, a korábban állami fenntartásúból alapítványi formába kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését. Az alapítványok kuratóriumait többnyire magas rangú politikai tisztségviselők vagy Fidesz-közeli üzletemberek vezetik: az Óbudai Egyetemét például Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, a Miskolci Egyetemét Varga Judit igazságügyi miniszter, a Debreceni Egyetemét Kossa György, a Soproni Egyetemét Csányi Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetemét Hernádi Zsolt Fidesz-közeli nagyvállalkozók. A tanács azonban, ahogy a határozat szövegéből kiderül, problémásnak tartja, hogy a papíron privatizált, ám a valóságban jelentős – és meghatározó részben uniós forrásokból származó – állami finanszírozásban részesülő egyetemeken politikai kinevezettek határozzák meg, hogy ki mire mennyi pénzt kaphat:
„a problémák és azok visszatérő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság elvére és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvére, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban.”
Az EU tanács ezért döntött úgy, hogy azok az intézmények nem részesülhetnek a közös forrásokból, ahol olyanok dönthetnek a közpénzek kifizetéséről, akik maguk is az egyetemeket fenntartó kuratóriumokban ülnek vagy éppenséggel vezetik azokat.
A qubit.hu megkérdezte több egyetem vezetőjét is, mit gondolnak az esetről, a válaszokat ITT olvashatják.
39 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Brüsszel meg közölte , hogy lopjál magyar mástól. Mint régen Bécs. Ne lopj magyar !
"dícsérjétek" alsó-felső rokonságukat,és birka híveit...
1968. május, Párizs. Itt is az kéne, nem sírni, nem követelőzni. Ha valakiktől ezt nem várom, azok a diákok.
Az ET határozat nem a kuratórumi tagokra helyezte a hangsúlyt, hanem a teljes rendszerre.
Én már sokszor mondtam, hogy az hogy "én nem megyek tiltakozni nem rám tartozik", szép, de eljön az idő mikor már nem lesz aki értük is felszólaljon!
Most itt az idő!!!
Emlékezzünk csak Novák Katalin bejegyzésére amit a halódó nyugatról üzent az itthon maradt hülyéknek!! Persze mára eltünt a poszt, mert hazajött golyóstollnak a haza bölcse.
@sgl:-nek válaszoltam a közszolgálati csoportos leépítésével kapcsolatban.
Új hozzászólás