Megint Magyarország a téma az EU-ban: Nem biztos, hogy Orbánék akár egy fillért is kapnak idén

Novemberben újra előveszik a 7-es cikkely szerinti eljárást.

Orbán Viktor miniszterelnökj a granadai EU-csúcson. Kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán 

Az EU-tagállamok miniszterei várhatóan novemberben tűzik napirendjükre ismét a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében – írja a Népszava. A folyamat öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a Judith Sargentini által összeállított jelentést, amely 12 területen sorolta fel a súlyos aggodalomra okot adó fejleményeket. Azóta a miniszterek szinte minden félévben egyszer tárgyalnak a magyarországi helyzetről, de ennél tovább nem jutottak:

Az eljárás következő állomása ajánlások elfogadása lenne az Orbán-kormány címére, amitől tartózkodnak, legalábbis egyelőre.

Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa az EP állampolgári jogi bizottságában hétfőn azzal magyarázta ezt, hogy ha nem támogatják elegen az ajánlásokat, akkor azok veszíthetnek erejükből. A politikus eredményesebbnek tartja a 7. cikkelyes eljárásnál azt a jogállamisági eljárást, amelynek keretében az EU27-ek tavaly decemberben befagyasztottak 6,3 milliárd euró felzárkóztatási (kohéziós) pénzt Magyarország számára. Amikor a Népszava erről kérdezte a biztos,

Reynders feltételezésnek minősítette és nem kívánta kommentálni a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az EB pozitív véleményt készít elő, majd novemberben megkezdi a kormány által kiküldött számlák kiegyenlítését.

A Népszava megjegyzi, Magyarország számára jelenleg a teljes, 22 milliárd eurós kohéziós büdzsé elérhetetlen, nem csak a jogállamisági procedúra keretében zárolt összeg. A 6,3 milliárdon felüli rész feloldásának feltétele az igazságügyi reform végrehajtása.