Németh Szilárd Brüsszel-elleni szabadságharcra buzdított

Nem maradt el a bevándorlókkal riogatás sem.

Fotó: Illyés Tibor/MTI

A brüsszeli birodalmi törekvések ma ismét szabadságharcra kényszerítik a magyarokat, az idei "tavaszi hadjárat legfontosabb ütközete" az európai parlamenti választás lesz

- hangoztatta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke pénteken, a székelyudvarhelyi március 15-ei ünnepségen.

Németh Szilárd a magyar és székely zászlókkal fellobogózott téren összegyűlt sok ezer ünneplő előtt azt mondta: a magyaroknak azt kell eldönteniük, hogy a magyarok országában vagy egy bevándorlóországban akarnak-e élni.

"Ma újabb birodalom terjeszkedik, és nyilvánosan is vállalt célja, hogy eltörölje a szabad nemzetek Európáját, és létrehozza az Európai Egyesült Államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá lennének rendelve"

- mondta a politikus.

Németh Szilárd közölte: 1848-ban a magyarok egy vér nélküli forradalommal, példa nélküli nemzeti egységben harcoltak a nemzet szabadságáért és függetlenségéért a birodalom elnyomásával szemben, és erre kényszerülnek ma is.

"Ma a Brüsszelben szőtt bevándorláspárti birodalmi törekvéseknek mondunk nemet. Jogainkhoz, szabadságunkhoz, édes anyanyelvünkhöz, kivívott értékeinkhez, nemzeti jelképeinkhez a történelmi zászlóinkhoz, keresztény hitünkhöz és kultúránkhoz ma is ragaszkodnunk kell"

- hangoztatta a fideszes politikus.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai polgári kezdeményezésére kitérve, amely azt kéri az EU-tól, kezelje kiemelt figyelemmel az őshonos európai kisebbségi régiókat, fontos győzelemként értékelte, hogy az Európai Unió bírósága arra kötelezte az Európai Bizottságot hogy foglalkozzon az SZNT által kidolgozott kezdeményezéssel.

A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: az anyaország teljes erejével támogatja a kárpát-medencei magyarság érdekérvényesítési törekvéseit, így a Székelyföldnek a területi autonómiáért és kisebbségi jogaiért folytatott küzdelmét is.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a nemzeti jelképek melletti kiállásra és az 1918-as, Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett román autonómiaígéret számon kérésére buzdította hallgatóságát.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke leszögezte: a román hatalom nem tekinthet el attól, hogy Székelyföldön az autonómiaigény népakarat.

Leszögezte: a magyarság nem nemzetbiztonsági kockázat Romániában, és ha a románoknak jár az önrendelkezés, akkor ezt a jogot a magyaroktól sem tagadhatják meg.