Mindenki léphet egyet előre – így jellemezte a 2016-os költségvetés tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy "mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is" – mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra.
Az adócsökkentés pedig maga is béremelés – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.
Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.
A sertés tőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a "fehéredés" miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, "de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni". "A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús" – jelentette ki.
A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó – bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában –, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. "Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább" – fogalmazott.
Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e a az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de – mint mondta – nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága – fejtette ki.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani – mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.
A jobbikos győzelmet hozó tapolcai időközi parlamenti választással kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az eredmény arra figyelmeztet, hogy nincs végleges választási győzelem, a két kétharmados győzelemből a jövőre nézve nem következik semmi, a bizalomért és a támogatásért mindig újra és újra meg kell dolgozni.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: stabilitás van, semmilyen politikai veszély nem fenyegeti az emberekkel kötött megállapodás betartását.
Támadja a kormány a nyugdíjasok megélhetését, mivel elüldözik azokat a fiatalokat, akiknek a befizetései már most hiányoznak a nyugdíjkasszából. A nyugdíjalap hamarosan finanszírozhatatlan lesz! Mi lesz így a nyugdíjakkal?
Támadja a kormány a nyugdíjasok egészségét, hiszen az idősellátás az orvosok és szakápolók elvándorlása miatt hamarosan összedől, a várólistákkal pedig évekig betegen tartják az időseket!
A brókerkormány idősellenes nézeteiről árulkodik az is, hogy sunyi módon elérhetetlenné teszi az elesettek ápolását és gondozását, mivel az állami és önkormányzati gondozó intézmények akár 8 millió forint egyszeri belépési díjat is szedhetnek. Ezt persze a legtöbben nem tudják megfizetni.
A házi gondozás feltételeit pedig úgy emelték 12 pontról 20 pontra, hogy annak szinte senki nem tud megfelelni.
Az állam tehát támadja a nyugdíjasok megélhetését, támadja az egészségüket és alattomosan kiszorítja őket az ellátás bizonyos területeiről.