Jogállamiság-jelentés: hatalmas sallerokat kapott a szégyenpadra ültetett Orbán-rezsim

Szerda délután tette nyilvánossá az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, amelyekkel első alkalommal készítettek elemzést az összes tagállam demokráciájának minőségéről.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke (b) és Didier Reynders, a bizottság igazságügyért felelős tagja sajtótájékoztatót tart, ahol bemutatták a testület első jogállamisági jelentését Brüsszelben 2020. szeptember 30-án.

A jogállamisági jelentés mellé az Európai Bizottság szankciós eszközt is szeretne. Ez lenne az EU-s pénzek kifizetésének leállítása: vagyis ha a Bizottság súlyos problémákat talál, és azt a tagállam nem javítja ki, akkor 2021-től vissza lehetne tartani a támogatásokat – írja a 444.hu.

Mivel ezeket a támogatási pénzeket a keleti tagállamok – például Magyarország – veszi fel nagy mennyiségben, már innen is látszódott, hogy az egész rendszert az egykori szovjet blokk országaira találták ki.

A Bizottság által kiadott 30 oldalas összefoglaló, ami a 27 országban tapasztaltakat összegzi,

túlnyomó többségben negatív példákat hoz Magyarországról,

pedig a tanulmány rendre kitér a pozitív esetekre is.

* Az összefoglaló szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarországon, hogy a bíróságok irányításában illetékes szakmai testület döntéseit rendre felülírja egy politika által kinevezett másik testület – ezzel az OBT (a szakmai testület) és az OBH (a politika által küldött felügyelő) közti háborúra utalnak.

* Szintén a rossz példák között sorolja a jelentés általános része, hogy a magyar alkotmánybírók hivataluk lejártakor a Kúriára mehetnek bírónak. Ezzel az a baj, hogy így politikai kinevezettek ítélkezési gyakorlat nélkül kerülhetnek az igazságszolgáltatási rendszer élére.

* Az összefoglaló szerint Magyarországon előfordul, hogy a legfelsőbb köröket érintő korrupciós nyomozások nagyon visszafogottak, és nem történnek meg fontos lépések, még akkor sem, ha igen komoly gyanú merül fel.

* Három ország esetén veti fel a jelentés, hogy a médiahatóság politikai döntéseket hozhat a kormány érdekében: Magyarország, Lengyelország és Málta a rossz példák.

* Amikor az állami hirdetések átláthatatlanságának problémája kerül elő, akkor is Magyarország az egyik rossz példa, és itt külön megjegyzik, hogy igen jelentős összeggel támogatja a kormányzat a hozzá lojális sajtótermékeket reklámokkal.

* A sajtó sokszínűségét korlátozta Magyarország, amikor 470 kormánybarát kiadványt egyesítettek egyetlen alapítványban (KESMA), és a versenyhivatalnak nem engedte meg a kormányzat, hogy kivizsgálja ennek a piactorzító hatását. A jelentés szerint általában is aggasztó, hogy egyre több független kiadványt vesznek át kormánypárti tulajdonosok Magyarországon.

* A kormánykritikus újságírókat ért támadások, lejáratások a bolgár, a horvát, a szlovén és a spanyol országjelentéseken kívül a magyarban is a komoly problémák között szerepel.

* A civil szervezeteket ért zaklatások között a jelentés kiemeli a külföldi támogatásokról szóló bejelentési kötelezettséget Magyarország esetén, emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar törvényről az EU bírósága idén júniusban kimondta, hogy sérti az uniós szerződéseket.

Az általános jelentés egyetlen esetben hoz pozitív példát Magyarországról:

a bíróságok digitalizációjának gyors haladását, például hogy az ítéletek már elektronikusan is hozzáférhetők.

(444.hu)

Cikk- és címlapkép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet