Ungváry Krisztián: Bayer Zsolt nyilas nagyapja hüvelyi motozást tanított be a gettóban, aztán önként állt ÁVH-s besúgónak

A történész azt mondja, levéltári dokumentumokkal leplezte le „Bayer Zsolt élethazugságait”.

Kép: Youtube

„Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot” – Ungváry Krisztián történész ezzel vág bele vasárnap reggel közzétett hosszú videójában abba, hogy ismertesse a fideszes publicista anyai nagyapjáról feltárt történelmi tényeket.

Ungváry levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le – írja szemléjében a Telex – , hogy Bayer nagyapja, Gyimes Károly már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején gettóorvosként testüregi motozásra tanította be a kiskőrösi gettó személyzetét, a háború után pedig önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt.

Ehhez képest Bayer Zsolt különböző írásaiban inkább idillikus képet fest a nagyapjáról, például azt állítva, hogy az életét hálás zsidók mentették meg, amikor meghurcolta az ÁVH. Ungváry szerint a nagyapja életeseményeinek feltárásával Bayer óriási lehetőséget kapott, hogy szembenézzen a múlttal. Arról, hogy miért látta szükségesnek, hogy levéltári dokumentumokat kutatva járjon utána a sötét tényeknek, így fogalmazott:

Miért is van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz (…). Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást.

Ungváry az általa összegyűjtött, Gyimesre nézve terhelő vallomások alapján azt mondja, „tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”. A testüregi motozás egyébként a holokauszt történetében hungarikum: sehol máshol nem volt példa arra, hogy minden áldozatot testüregi motozásnak vetettek volna alá. Az eljárás embertelen és rendkívül durva volt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, senkivel nem tettek kivételt, és ami Gyimesre nézve a legsúlyosabb, hogy Ungváry szerint „az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”.

Gyimes emellett nem 5 pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat, ahogy Bayer korábban állította, egy vallomás szerint előfordult olyan is, hogy 500 pengőt fogadott el segítségnyújtásért, majd nem csinált semmit.

Az '50-es években aztán Gyimes önként jelentkezett besúgónak. Ekkoriban Komlón volt orvos, és itt egy szélhámos beszámolt neki egy összeesküvésről, amiről később egyébként kiderült, hogy egy szó sem igaz belőle. Ezt azonban Gyimes akkor még nem tudta, és sietett is bejelentést tenni a gyanús személyről. Az ilyen vádakért akasztás járt. Későbbi munkadossziéi közül csak egy áll rendelkezdésre. Ebből Ungváry szerint annyi biztosan megállapítható, hogy „1953-tól legalább 1961-ig ő, mint hálózati személy, más néven besúgó, különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak”. Az adatok szerint évi 40 találkozón is részt vett, ami az átlagosnál jóval több.

Gyimes besúgói karrierjének még az sem ártott, hogy 1961-ben egy bűnügybe keveredett. Több orvost ítéltek el abban az évben különböző jogcímeken, Gyimes például kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért, 1 év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot kapott. „Bayer Zsolt egy kicsit megértőbb lehetne abban a diskurzusban, amit jelenleg az abortusz kapcsán folytat” – teszi hozzá Ungváry.